Interjú

„A varázsló megértéséhez”

Anselma Dell’Olio dokumentumfilm-rendező    

Film

Az Amerikában született fordító, tolmács, filmkritikus Marco Ferreri „tiszta őrületéről” forgatta első dokumentumfilmjét. A Magyarországon forgalomba hozott portréfilmje, a Fellini – A lélek festője metafizikai megvilágításba helyezi a maestro életművét. Ez alkalomból római otthonában kerestük telefonon.

Magyar Narancs: Kaliforniában élő olaszként hogyan került kapcsolatba az olasz film krémjével?

Anselma Dell’Olio: Apám Pugliából emigrált az Egyesült Államokba, ott ismerkedett meg anyámmal, aki orosz-zsidó bevándorlóként érkezett. A nyarakat tizenéves koromtól Itáliában töltöttem, és visszavonhatatlanul bele is szerettem. Éltem-haltam az olasz nyelvért, kultúráért, filmekért. Addig nyaggattam a szüleimet, amíg beírattak Rómában egy amerikai gimnáziumba. Akkoriban, az ötvenes évek végén nagyon sok európai koprodukciót forgattak a Cinecittában. Megismerkedtem a kor jelentős szinkronrendezőjével, Mario Moldesivel. Beszéltem franciául, spanyolul is, így nyitott kapukat döngettem, amikor szinkronfordító munkára és tolmácsolásra jelentkeztem. Aztán szép lassan megnyíltak előttem az olasz mozi aranykorának ajtajai. Az első nagyobb munkám Visconti A párducának a fordítása volt, de ha kellett tolmács, a forgatásokon is kéznél voltam. Antonionitól Elio Petrin át Mario Monicelliig kifogtam az olasz mozi nagyjait. Ferreritől kisebb szerepet is kaptam a Szia, majom!-ban. A tűzhöz közel állóként kezdtem el később filmkritikákat írni.

MN: Érez valami hasonlóságot Fellini és Ferreri víziókkal teli világa, fantázia-realizmusa között?

ADO: Ferrerinél a spiritualitás és a vallásosság rejtett tartalomként jelent meg. Ha beszélgettél vele, gyakran hivatkozott arra, hogy egy felsőbb erő vezetésének engedelmeskedik egy-egy jelenet beállításánál. Az olasz rendezők közül egyedül Ferreri és Fellini mutatott valódi érzékenységet a nők iránt, mindketten feministák voltak. Az utolsó asszony, a Szia, majom! és A jövő a nő című filmjeiben Ferreri világosan kiáll a feminizmus mellett. Fellini szinte minden filmjének középpontjában nő áll. A nők városa ennek a legszebb példája, de sajnos a maga korában félreértették. A nők hálójában vergődő Mastroianni a freudi anima-animus elméletet váltja valóra, miszerint a férfi addig nem tud mit kezdeni a nőkkel, amíg nem ismeri meg a saját rejtett oldalát. Ahogy Federico mondta, a nő ott kezdődik, ahol a férfi ráeszmél a sötét oldalára.

MN: Hogyan ismerkedett meg Fellinivel?

ADO: Először a Ginger és Fred dialógusai­nak az angol változatán dolgoztam vele. Tolmácsként, fordítóként is közreműködtem televíziós interjúinál, produceri tárgyalásokon. Olykor a sofőrje voltam. Rögtön sikerült közös hangot találnunk. Halk szavú, tapintatos, a szellemi tartalmakra nyitott embernek ismertem meg. Federico szeretett metaforákban, szimbólumokban fogalmazni. Neki köszönhetem, hogy megismertetett a Ji csinggel, az ősi kínai szent könyvvel, amelyet minden nap tanulmányozott. A barátai heccelték is miatta, mondván, hogyan is hiheted, hogy egy sok ezer évvel ezelőtt írt jóskönyv képes választ adni a kérdéseidre. Fellini mindig azzal érvelt, hogy a Ji csing csak útmutató, magadban kell felfedezni a jelentését, ha ráhangolódsz a legbensőd üzenetére. Katolikusként, aki egyszerre félte és csodálta Istent, szélesebb dimenziókban kereste a válaszokat az élet sorskérdéseire. Hitt a karmában, a reinkarnációban, a miszticizmusban, az előző életek üzenetében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.