Egy csapat 14 éves kamasz azon verseng a középiskolában, ki mond nagyobbat – a modern tragédiák már nem tárgyakban megjelenő nagyzolásról szólnak, egészen más a kényszer tárgya. A fiatalok saját testüket bocsátják, így vagy úgy áruba, a menőség kedvéért. Az internet és a közösségi média bugyraiban bármi lehetséges: gyerekek adják fel a mindennapi élet normalitását, az őszinteséget és a valódi érzéseiket látszólagos értékekért. A lányok nemcsak szépek, de szexuálisan tapasztaltak akarnak lenni, nem számít, mi az ára, a pornóoldalakon szocializálódott fiúk meg nehezen tudják megkülönböztetni a valóságot a látszatélettől. E svájci film napjaink érték- és identitásválságban szenvedő gyerekeiről mond el egy történetet, ami persze maga a valóság. Nem kíván alternatívákat adni, nem ítélkezik, nem sugalmaz, csak elénk tár egy problematikus élethelyzetben lévő csoportot. Miért menő azt hazudni, hogy egy 14 éves lány egyszerre két férfival is lefeküdt? Vagy öttel. Miért vállalja diáktársai, de még tanára előtt is a tébolyt az egyébként beilleszkedési gondokkal küzdő, átlagos, visszahúzódó lány, akit nem egyszer és nem akárhogy aláztak meg osztálytársai? Mert utána együtt tanulhat majd a lányokkal a parkban, befonják egymás haját, és megosztják egymással a titkaikat? Nagy ára van a kamaszkori boldogulásnak, akkor is, ha rendezett családban élő gyerekekről van szó, hát még, ha mindez esetleg nehéz gyerekkorral, komoly gondokkal párosul. De miért baj, ha nem lesznek a kamaszoknak szép emlékeik? S ez csak egy kérdés a rengetegből, amivel e film szembesít.
Figyelmébe ajánljuk
Érett, nem öreg
Jarvis Cocker lusta embernek tartja magát, pedig elég sok mindent csinált a Pulp 2002-es feloszlása óta.
Még egy puzzledarab
Háromnegyed órás dokumentumfilmet sugárzott 1965-ben a kanadai televízió egy fiatal költőről.
Mi nem akartuk!
A szerző első regénye a II. világháború frontélményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.
Koldus és királyfi
A közkeletű bölcsesség szerint a popdalok 90 százaléka a szerelemről szól, a maradék pedig semmiről.
Mit csinálsz? Vendéglátózom
Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.
Ahol az életmód is politika
Hogyan formálódott története során és milyen ma a lengyel karikatúra, hogyan reflektál a múltra és a jelenre, mit vár a jövőtől, milyennek mutatja a nemzeti és a globális jelenségeket?
Mitől "Európa legnagyobbja" a tűzijáték? Attól, hogy nálunk költi rá a legtöbbet a kormány
Baljós fellegek
A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.
A bűvös hármas
Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.
Talpunk alól a hő
Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!
Oktatás helyett
Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.