Film

Arthur király – A kard legendája

  • - kg -
  • 2017. június 25.

Film

A Piszkos Fred, a kapitány nyitánya (Uram! A késemért jöttem! – Hol hagyta? – Valami matrózban.) könnyen átültethető az Arthur-mondakörre, elég csak a kést kardra, a matrózt kőre változtatni. Alighanem ez a felismerés vezette minden kerekasztalok felkent szakértőjét, Guy Ritchie-t is, amikor a rejtői mondakörből merítve egy matrózforma, kigyúrt stricit (Charlie Hunnam) tett meg Arthur-filmje főszereplőjéül. Nem túlzunk; mielőtt kihúzná a kardot a sokszor megénekelt kőből, Arthur dolgos kisemberként egy kuplerájt menedzsel Londinium szívében, és bizonyára még ma is lányokat futtatna, ha a forgatókönyvírók úgy döntenek, hogy egy igazán merész húzással semmit sem emelnek át az Arthur-sztorikból. Így sem sokat emeltek át, de mivel a kardot valaki a marketingen már beleírta az alcímbe, a plakáttervet pedig már nem lehetett visszahívni a nyomdából, el kell jönnie a köves jelenetnek meg néhány kő nélkülinek, amelyekre talán a kerekasztal lovagjai is ráismernének. A főgonosz Vortigern láttán azonban biztosan összevonnák, amit még össze tudnak, mert ha egy főállású trónbitorló motivációja annyi, hogy korán kopaszodik, és ez dühíti (ennyi hámozható ki Jude Law alakításából), az az olyan idegenszívű kerekasztal-megbecstelenítők malmára hajtja a vizet, mint Terry Gilliam és társai. Ritchie filmje aligha akart a Gyalog galopp remake-je lenni, sokkal inkább a rendező lassan 20 éves tikkjeinek artúrosított újracsomagolása, a végeredmény mégis olyan, mintha valaki a Gyalog galoppba igyekezne felemelő, drámai pillanatokat csempészni.

Az InterCom filmje

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.