Film

Arthur király – A kard legendája

  • - kg -
  • 2017. június 25.

Film

A Piszkos Fred, a kapitány nyitánya (Uram! A késemért jöttem! – Hol hagyta? – Valami matrózban.) könnyen átültethető az Arthur-mondakörre, elég csak a kést kardra, a matrózt kőre változtatni. Alighanem ez a felismerés vezette minden kerekasztalok felkent szakértőjét, Guy Ritchie-t is, amikor a rejtői mondakörből merítve egy matrózforma, kigyúrt stricit (Charlie Hunnam) tett meg Arthur-filmje főszereplőjéül. Nem túlzunk; mielőtt kihúzná a kardot a sokszor megénekelt kőből, Arthur dolgos kisemberként egy kuplerájt menedzsel Londinium szívében, és bizonyára még ma is lányokat futtatna, ha a forgatókönyvírók úgy döntenek, hogy egy igazán merész húzással semmit sem emelnek át az Arthur-sztorikból. Így sem sokat emeltek át, de mivel a kardot valaki a marketingen már beleírta az alcímbe, a plakáttervet pedig már nem lehetett visszahívni a nyomdából, el kell jönnie a köves jelenetnek meg néhány kő nélkülinek, amelyekre talán a kerekasztal lovagjai is ráismernének. A főgonosz Vortigern láttán azonban biztosan összevonnák, amit még össze tudnak, mert ha egy főállású trónbitorló motivációja annyi, hogy korán kopaszodik, és ez dühíti (ennyi hámozható ki Jude Law alakításából), az az olyan idegenszívű kerekasztal-megbecstelenítők malmára hajtja a vizet, mint Terry Gilliam és társai. Ritchie filmje aligha akart a Gyalog galopp remake-je lenni, sokkal inkább a rendező lassan 20 éves tikkjeinek artúrosított újracsomagolása, a végeredmény mégis olyan, mintha valaki a Gyalog galoppba igyekezne felemelő, drámai pillanatokat csempészni.

Az InterCom filmje

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.