Film

Az izgalmak ártalmasságáról

Claude Miller: Tékozló szív

  • Kovács Bálint
  • 2013. október 5.

Film

Ha az ember túl sok filmet néz, egy idő után elkezdi foglalkoztatni mindaz, ami nem látható a vásznon: mikor esznek a földet megmentő hősök a többnapos hajsza alatt? Soha nem kell vécére menniük? És honnan szerzi azt a sok fegyvert, álkulcsot vagy hamis igazolványt a főszereplővé váló hétköznapi ember?

Claude Miller volt olyan szíves, és készített egy filmet Francois Mauriac magyarul A méregkeverő címen megjelent regényéből, amely mindent megmutat, amit más filmek nem. Mi történik egy házasságban, amikor nem történik semmi filmre való? Milyen az, amikor az asszony csak ül otthon, és unatkozik? Persze a veszekedéseket, a nagy fordulópontokat ismerjük más filmekből, de azt nem, amikor a nő közömbösen dohányzik, a férfi meg érdektelen sztorikat mesél a vadászidényről. Milyen az élet egy szerelmi vallomás előtt, és milyen utána?

Filmtörténeti kuriózumnak mindez remekül megállja a helyét; ez után tényleg nincs mit kérdezni, legfeljebb a vécéhasználati szokások maradtak ki ezúttal is, de hátha lesz második rész. Abban a kevés időben viszont, amíg még nem a vitrinben, hanem a vásznon látható a nagy mű, mégiscsak hiányzik az a pár jelenet is, amit olyan érzékletesen és olyan illedelmes távolságból megkerült a rendező: a hullámhegyek meg a hullámvölgyek az unottan csendes állóvíz helyett.

Persze a művelt közönségen nem lehet kifogni: ha olvasott valaha francia irodalmat, legalább a kötelezőket, tudja ő ennyiből is, hogy ez egy egzisztencialista, sőt kis híján feminista sorstörténet, meg Audrey Tautou is van olyan jó színész, hogy négy lapos pillantásba belesűrítse a teljes Bovarynét. Olyan ez a film így, mint egy keresztrejtvény: ők megadtak pár betűt a szóból, s nekünk innen már könnyű kitalálni, hogy melyikből. Ha megadták volna a többi betűt is - mint kifejtett motivációk, megformált érzelmi reakciók, logikus összefüggések az események láncolatában -, abban mi lett volna a kihívás?

Forgalmazza a Vertigo Média Kft.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.