Magyar Narancs: Miután megnézte A vakond című filmjét, John Lennon megdobta egymillió dollárral. Hogy történt?
Alejandro Jodorowsky: Lennon felhívta a Beatles menedzserét, Allen Kleint, hogy utaljon nekem egymilliót. Klein pedig utalt - ez a tranzakció rövid története.
|
MN: Lennon hol látta a filmet?
AJ: Az Elginben. Ez volt az a New York-i mozi, ami az éjféli vetítéseivel vált híressé. Kultfilmeket adtak éjfélkor. A vakond volt az első nagy midnight movie őrület. Két évig adták, mindennap éjfélkor. Találkoztam is Johnnal és persze Yoko Onóval is. A vakond rock 'n' roll körökben szinte kötelező volt. A film is és én is látványosság lettünk - még George Harrison bulijára, a Banglades megsegítésére szervezett híres segélykoncertre is meghívtak. Kézről kézre adogattak, mint valami hőst. Aztán jött az egymillió dolláros ajánlat. A legjobb az volt benne, hogy semmiféle megkötés nem volt; azt csinálhattam, amit akartam. Így is tettem: leforgattam A szent hegyet.
MN: Hiába adott egymilliót, Kleinnel hamarosan összetűzésbe került...
AJ: Leszerződtem vele, hogy megrendezek egy erotikus filmet, az O történetét. Mire elérkezett az idő, nekem valahogy már nem fűlött a fogam ehhez a mazochista meséhez. Egészen Franciaországig menekültem, hogy ne kelljen megrendeznem. Örökre elástam magam Kleinnél.
MN: Használt tudatmódosító szereket, például LSD-t a filmjei készítése során?
AJ: Minek kellett volna nekem LSD, amikor én magam vagyok az LSD. Mármint a filmjeim. Jó, azért egyszer belekóstoltam, még A szent hegy forgatása előtt. Egy New York-i guru vezényelte le az aktust. És egyszer megpróbálkoztam a hallucinogén gombával.
MN: Jó volt?
AJ: Szép volt, jó volt, de egyszer elég volt. Nagy felfedező túrát tettem az agyamban. De szerencsére elég aktív a fantáziám, úgyhogy nincs szükségem külső segítségre.
MN: Kis híján filmet csinált Frank Herbert sci-fijéből, a Dűnéből. Sokban különbözött volna a David Lynch-féle változattól?
|
AJ: Nemrég egy egész dokumentumfilm tárgyalta az esetet. Kétórás a film; a válaszom is kétórás lenne, ha most belekezdenék. Az én verzióm semmiben sem hasonlított volna Lynchéhez. Az övé egy nagy kalap szar volt. De nem az ő lelkén szárad, hanem a producerén, Dino DeLaurentisén. DeLaurentis egy bűnöző.
MN: Igaz, hogy Salvador Dalí is játszott volna a Dűnéjében?
AJ: Alá is írta a szerződést. Persze az egészben csakis a lóvé érdekelte. 100 ezer dollárt akart, méghozzá óránként. Belementem. Azt terveztem, hogy pont egy órát fogom foglalkoztatni.
MN: Néhány éve még egy metafizikus gengszterfilmként aposztrofált filmen, a King Shoton dolgozott, ám az is meghiúsult, noha David Lynch volt a producere. Miről szólt volna?
AJ: Nem tudom.
MN: Az meg hogy lehet?
AJ: Nem kell mindig tudnom, mit fogok csinálni. Csak elkezdem, és csinálom.
MN: Értem. Azért forgatókönyve csak volt?
AJ: Volt egy, igen. Azt hiszem, hibát követtem el azzal, hogy sztárokkal akartam forgatni. Marilyn Manson játszott volna benne, és még jó néhányan. De sztárokkal forgatni tiszta időpocsékolás. Főleg, ha a végén nem is lesz film belőle. Pedig hárommillió dollárból megcsináltam volna.
MN: Képregényalkotóként is aktív. Most min dolgozik?
AJ: Hét képregényen hét különböző rajzolóval. Az egyik a The Incal című képregényem folytatása lesz.
|
MN: Luc Bessont azzal vádolta, hogy Az ötödik elem a The Incal koppintása. Be is perelte.
AJ: Kevés emberben van meg a tehetség, a többség csak koppint és utánoz. Ez az igazság. Nem igazán repestem az örömtől, amikor viszontláttam a saját dolgaimat Besson filmjében.
MN: Ön koppintott valaha is valakitől?
AJ: Soha. Jodorowsky csakis Jodorowsky világában mozog.
MN: Kidolgozott egy terápiás gyógymódot, a pszichomágiát. Hogyan működik?
AJ: Olyan ez, mintha azt kérdezné Freudtól, mondja, kedves Sigmund, mi a csoda ez a pszichoanalízis? Ja, hogy írt róla húsz könyvet! Én három könyvet írtam a pszichomágiáról. Olvassa csak el őket!
MN: Igaz, hogy párizsi kávézókban tart órákat?
AJ: Így van, van is egy igen alkalmas hely, közel a lakásomhoz. Az órák ingyenesek, a tulaj meg örül, mert jól fogy a kávé. A tarot olvasásával kezdek, de ha épp nem érek rá, mert forgatok, a tanítványom ugrik be helyettem.
Névjegy
Alejandro Jodorowsky Chilében született, Párizsban kegyetlen színházat csinált, Mexikóban pedig filmeket. A vakonddal feltalálta a metafizikus westernt - több se kell Warholnak, Lennonnak és New York pszichedéliára éhes művészvilágának, hogy a vállukra emeljék a címszereplő El Topót el is játszó rendezőt. Véres western és zen buddhizmus, Biblia és avantgárd - Jodorowsky megütötte a főnyereményt. És megütötte másodszor is - A szent hegy érthetetlen nagysága előtt az is leborult, aki A vakond előtt csak fél térdre ereszkedett. A borulás azóta is tart, habár a mesternek számos nagyszabású dolog nem jött össze. De fél év múlva új filmet forgat: "Ha az utolsó filmem, a La danza de la realidad sok pénzt hoz, Párizsban forgatunk. Ha csak feleannyit, akkor Mexikóban. Ha semennyit se, akkor Chilében." |