Szexfüggők a vásznon – Vágyak szerelmesei

  • 2014. január 2.

Film

Mától vetítik a mozik Stuart Blumberg filmjét Mark Ruffalóval, Tim Robbinsszal és Gwyneth Paltrow-val a főszerepben. Kritika.

Ez a tisztes, ám nem különösebben ambiciózus mű a függős filmek zsánerének egy újabb példánya. Van benne sok visszaigazolható tapasztalat, kimondott igazság, és néma, összeszorított fogú küzdelem a film kisember hőseiben élő pusztító késztetésekkel. Gondosan felépített szituációk, kidolgozott alakítások, a (strasbergi) Módszer megdicsőülése. Párhuzamos, mégis összefüggő sorsokban megnyilvánuló tanulságok: amikor a Gyógyulási Metódust kidolgozó segítő élete omlik össze és a reménytelen sorstárs előtt csillan fel a gyógyulás lehetősége. Számos értékelhető erény egy működőképes amerikai független filmben – amelynek erényei mégis akkor válnak egyértelművé, ha inkább terápiás útmutatásnak tekintjük.

false

 

Ezúttal nem alkoholisták vagy drogosok túlontúl jól ismert erőfeszítéseit kell végignézzük, hanem a szexfüggőségről derül ki, hogy távolról sem valami különleges perverzió, hanem részben genetikai okokra is visszavezethető hajlam, részben a fogyasztói társadalomban piedesztálra emelt tulajdonságokkal való reflektálatlan azonosulás. Ma vonzónak, sőt kihívónak, hódítónak lenni nemcsak kívánatosnak tartott állapot és tulajdonság, de egyenértékű a sikeres életről széles körben elfogadott képpel. Ki ne látná az ez irányú kényszeresség átütő sikerét abban, ahogy popsztárok, filmszínészek s egyéb, csupán gátolatlan egójuk és botrányaik miatt címlapra kerülő celebek szolgálnak viszonyítási pontként tömegek számára? A Vágyak szerelmesei hősei tehát olyasvalamitől szenvednek, ami bizonyos kontextusban akár kívánatosnak is számít. Már az is lépés a gyógyulás felé, hogy egyáltalán képet tudnak alkotni erről.

A film az életüket romba döntő szenvedélyeiktől megalázott delikvensek váltakozó sikerrel járó küzdelmeit tágabb kontextusba helyezi, s felveti a kérdést: vajon a függés elleni hadakozás nem függés-e maga is? A tisztaság iránti fanatizmus nem ugyanolyan romboló-e, mint az, amitől meg kívánunk tisztulni? Az emberi szabadság több-e annál, mint hogy megválaszthatjuk, mitől akarunk függeni? Létezik-e más esély a függőség megszüntetésére, mint az elfogadás? És az életre?

(Forgalmazó: Big Bang Media)

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.