„Másfél éve folyt a cécó” – Bezárt a Tabán mozi

Film

Elérkezett az idő, vagy azt is mondhatnánk, hogy a jóslat beteljesült. A halódó művészmozi-hálózat újabb bezárásra ítélt áldozata 2013-ban a Tabán mozi lett.

A verseny – Kit zárnak be előbb? – győztesei tavaly az Odeon és a Kino voltak szinte holtversenyben (szó szerint ugyebár), lévén egészen kis különbséggel sikerült kivéreztetni mindkét art mozit, előbbi 2012 júliusában, míg Mundruczó Kornél mozija kicsit több mint egy éve, decemberben elsején húzta le a rolót.

Ám az idei év kulturális veszteségi listájára még gyorsan egy újabb art mozi elvesztését is felvéshetjük: december 30-án vetítették az utolsó filmet a Tabánban, amely történetesen egy izlandi thriller, a Dermesztő mélység volt – e viccesnek nem nevezhető párhuzamot nem is kommentálnánk.

Nem lesz többé Budán art mozi

A Tabán honlapján a mozi csapata a következőt „üzente”: „Sajnálattal közöljük, hogy a Tabán mozi 2013. december 31-ét követően bizonytalan időre bezár.” Megkerestük az üzemeltetőket, és kérdésünkre elmondták, hogy a mozit 5 éve üzemeltető Grantfilm Kft. bérleti szerződése december 31-gyel lejár, és a Budapest Film Zrt., a főváros mozi-üzemeltetéssel foglalkozó cége nem kívánta meghosszabbítani azt, miután magas összegű, több mint egy éves bérleti díj fizetésével maradtak el.

Bár a mozi bezárásával kapcsolatos hír némi reménysugarat is magában foglal, a „bizonytalan időre” megjelölés szinte semmit sem jelent. „Második éve folyik a cécó, mikor és hogyan zárnak be minket” – fogalmazott a Narancsnak a mozi munkatársa, ám ezúttal hivatalos keretek között, a bérleti szerződés lejárta okán, vagyis meghosszabbítása híján zárnak be. Nem maradt segítség, hiába, nem tudták fizetni a bérleti díjat, amely évek óta problémát jelentett, pedig volt, amikor még ilyen-olyan gyorssegélyt is kaptak, mindhiába.

A Tabán mozi az első mozgóképszínház volt Budán, az 1910-es években Pécsi Manó alapított. A sokszoros névváltozás során a ’90-től a Tabán nevet viselő art mozi 1917 és 1947 között volt Palota, 1948-49-ben Krisztina, s 1954-től 1990-ig, úgymond a fénykorában – amikor ide jártak mindenféle szerelmes bölcsészek Kira Muratova-filmekre elandalodni – pedig Diadal mozinak hívták.

Az állami támogatások megszűnésével és a pályázati kiírások elmaradásával gyakorlatilag az üzemeltető szerint fenntarthatatlanná vált az art mozi, amely évről évre egyre magasabb nézőszám kiesést produkált, nem volt kihasznált, és bár úgy tűnt, hogy az I. kerületnek fontos, hogy legyen art mozija, érdemben már nem tudtak segítséget nyújtani. A kerület Kulturális, Oktatási és Sport Bizottságának elnöke, Iványi Tibor (MSZP) csak megkeresésünk alkalmával értesült a mozi bezárásának híréről. „Rendkívül felháborítónak és felettébb szomorúnak tartom az esetet” – mondta a Narancsnak, majd hozzátette, hogy a Tabán volt az a mozi, ahol még Major Tamással együtt is mozizott.

Bár Iványi a bizottságban betöltött elnöki tisztségét csupán formalitásként értékelte, s önmagát nagyvonalúan a „biodíszlet kategóriába” sorolta, elmondta, hogy ez a második ciklus, amit az I. kerület Kulturális, Oktatási és Sport Bizottságának élén tölt el, egyébként pedig több mint 20 éve tagja a Budavári Önkormányzatnak, de ez alatt az idő alatt a Tabán mozi kapcsán komoly tartalmi kérdés sosem merült fel. Némi támogatási összegről folyamatosan esett szó, de az art mozi sorsával kapcsolatban sosem volt a kerület semmilyen döntő helyzetben.

A képviselő mindenkit lebeszélne arról, hogy manapság bármin is csodálkozzon, mi pedig attól tartunk, nem ez az utolsó art mozi, amelynek szomorú végéről gyászhírt adunk.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.