„Másfél éve folyt a cécó” – Bezárt a Tabán mozi

Film

Elérkezett az idő, vagy azt is mondhatnánk, hogy a jóslat beteljesült. A halódó művészmozi-hálózat újabb bezárásra ítélt áldozata 2013-ban a Tabán mozi lett.

A verseny – Kit zárnak be előbb? – győztesei tavaly az Odeon és a Kino voltak szinte holtversenyben (szó szerint ugyebár), lévén egészen kis különbséggel sikerült kivéreztetni mindkét art mozit, előbbi 2012 júliusában, míg Mundruczó Kornél mozija kicsit több mint egy éve, decemberben elsején húzta le a rolót.

Ám az idei év kulturális veszteségi listájára még gyorsan egy újabb art mozi elvesztését is felvéshetjük: december 30-án vetítették az utolsó filmet a Tabánban, amely történetesen egy izlandi thriller, a Dermesztő mélység volt – e viccesnek nem nevezhető párhuzamot nem is kommentálnánk.

Nem lesz többé Budán art mozi

A Tabán honlapján a mozi csapata a következőt „üzente”: „Sajnálattal közöljük, hogy a Tabán mozi 2013. december 31-ét követően bizonytalan időre bezár.” Megkerestük az üzemeltetőket, és kérdésünkre elmondták, hogy a mozit 5 éve üzemeltető Grantfilm Kft. bérleti szerződése december 31-gyel lejár, és a Budapest Film Zrt., a főváros mozi-üzemeltetéssel foglalkozó cége nem kívánta meghosszabbítani azt, miután magas összegű, több mint egy éves bérleti díj fizetésével maradtak el.

Bár a mozi bezárásával kapcsolatos hír némi reménysugarat is magában foglal, a „bizonytalan időre” megjelölés szinte semmit sem jelent. „Második éve folyik a cécó, mikor és hogyan zárnak be minket” – fogalmazott a Narancsnak a mozi munkatársa, ám ezúttal hivatalos keretek között, a bérleti szerződés lejárta okán, vagyis meghosszabbítása híján zárnak be. Nem maradt segítség, hiába, nem tudták fizetni a bérleti díjat, amely évek óta problémát jelentett, pedig volt, amikor még ilyen-olyan gyorssegélyt is kaptak, mindhiába.

A Tabán mozi az első mozgóképszínház volt Budán, az 1910-es években Pécsi Manó alapított. A sokszoros névváltozás során a ’90-től a Tabán nevet viselő art mozi 1917 és 1947 között volt Palota, 1948-49-ben Krisztina, s 1954-től 1990-ig, úgymond a fénykorában – amikor ide jártak mindenféle szerelmes bölcsészek Kira Muratova-filmekre elandalodni – pedig Diadal mozinak hívták.

Az állami támogatások megszűnésével és a pályázati kiírások elmaradásával gyakorlatilag az üzemeltető szerint fenntarthatatlanná vált az art mozi, amely évről évre egyre magasabb nézőszám kiesést produkált, nem volt kihasznált, és bár úgy tűnt, hogy az I. kerületnek fontos, hogy legyen art mozija, érdemben már nem tudtak segítséget nyújtani. A kerület Kulturális, Oktatási és Sport Bizottságának elnöke, Iványi Tibor (MSZP) csak megkeresésünk alkalmával értesült a mozi bezárásának híréről. „Rendkívül felháborítónak és felettébb szomorúnak tartom az esetet” – mondta a Narancsnak, majd hozzátette, hogy a Tabán volt az a mozi, ahol még Major Tamással együtt is mozizott.

Bár Iványi a bizottságban betöltött elnöki tisztségét csupán formalitásként értékelte, s önmagát nagyvonalúan a „biodíszlet kategóriába” sorolta, elmondta, hogy ez a második ciklus, amit az I. kerület Kulturális, Oktatási és Sport Bizottságának élén tölt el, egyébként pedig több mint 20 éve tagja a Budavári Önkormányzatnak, de ez alatt az idő alatt a Tabán mozi kapcsán komoly tartalmi kérdés sosem merült fel. Némi támogatási összegről folyamatosan esett szó, de az art mozi sorsával kapcsolatban sosem volt a kerület semmilyen döntő helyzetben.

A képviselő mindenkit lebeszélne arról, hogy manapság bármin is csodálkozzon, mi pedig attól tartunk, nem ez az utolsó art mozi, amelynek szomorú végéről gyászhírt adunk.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.