„Másfél éve folyt a cécó” – Bezárt a Tabán mozi

Film

Elérkezett az idő, vagy azt is mondhatnánk, hogy a jóslat beteljesült. A halódó művészmozi-hálózat újabb bezárásra ítélt áldozata 2013-ban a Tabán mozi lett.

A verseny – Kit zárnak be előbb? – győztesei tavaly az Odeon és a Kino voltak szinte holtversenyben (szó szerint ugyebár), lévén egészen kis különbséggel sikerült kivéreztetni mindkét art mozit, előbbi 2012 júliusában, míg Mundruczó Kornél mozija kicsit több mint egy éve, decemberben elsején húzta le a rolót.

Ám az idei év kulturális veszteségi listájára még gyorsan egy újabb art mozi elvesztését is felvéshetjük: december 30-án vetítették az utolsó filmet a Tabánban, amely történetesen egy izlandi thriller, a Dermesztő mélység volt – e viccesnek nem nevezhető párhuzamot nem is kommentálnánk.

Nem lesz többé Budán art mozi

A Tabán honlapján a mozi csapata a következőt „üzente”: „Sajnálattal közöljük, hogy a Tabán mozi 2013. december 31-ét követően bizonytalan időre bezár.” Megkerestük az üzemeltetőket, és kérdésünkre elmondták, hogy a mozit 5 éve üzemeltető Grantfilm Kft. bérleti szerződése december 31-gyel lejár, és a Budapest Film Zrt., a főváros mozi-üzemeltetéssel foglalkozó cége nem kívánta meghosszabbítani azt, miután magas összegű, több mint egy éves bérleti díj fizetésével maradtak el.

Bár a mozi bezárásával kapcsolatos hír némi reménysugarat is magában foglal, a „bizonytalan időre” megjelölés szinte semmit sem jelent. „Második éve folyik a cécó, mikor és hogyan zárnak be minket” – fogalmazott a Narancsnak a mozi munkatársa, ám ezúttal hivatalos keretek között, a bérleti szerződés lejárta okán, vagyis meghosszabbítása híján zárnak be. Nem maradt segítség, hiába, nem tudták fizetni a bérleti díjat, amely évek óta problémát jelentett, pedig volt, amikor még ilyen-olyan gyorssegélyt is kaptak, mindhiába.

A Tabán mozi az első mozgóképszínház volt Budán, az 1910-es években Pécsi Manó alapított. A sokszoros névváltozás során a ’90-től a Tabán nevet viselő art mozi 1917 és 1947 között volt Palota, 1948-49-ben Krisztina, s 1954-től 1990-ig, úgymond a fénykorában – amikor ide jártak mindenféle szerelmes bölcsészek Kira Muratova-filmekre elandalodni – pedig Diadal mozinak hívták.

Az állami támogatások megszűnésével és a pályázati kiírások elmaradásával gyakorlatilag az üzemeltető szerint fenntarthatatlanná vált az art mozi, amely évről évre egyre magasabb nézőszám kiesést produkált, nem volt kihasznált, és bár úgy tűnt, hogy az I. kerületnek fontos, hogy legyen art mozija, érdemben már nem tudtak segítséget nyújtani. A kerület Kulturális, Oktatási és Sport Bizottságának elnöke, Iványi Tibor (MSZP) csak megkeresésünk alkalmával értesült a mozi bezárásának híréről. „Rendkívül felháborítónak és felettébb szomorúnak tartom az esetet” – mondta a Narancsnak, majd hozzátette, hogy a Tabán volt az a mozi, ahol még Major Tamással együtt is mozizott.

Bár Iványi a bizottságban betöltött elnöki tisztségét csupán formalitásként értékelte, s önmagát nagyvonalúan a „biodíszlet kategóriába” sorolta, elmondta, hogy ez a második ciklus, amit az I. kerület Kulturális, Oktatási és Sport Bizottságának élén tölt el, egyébként pedig több mint 20 éve tagja a Budavári Önkormányzatnak, de ez alatt az idő alatt a Tabán mozi kapcsán komoly tartalmi kérdés sosem merült fel. Némi támogatási összegről folyamatosan esett szó, de az art mozi sorsával kapcsolatban sosem volt a kerület semmilyen döntő helyzetben.

A képviselő mindenkit lebeszélne arról, hogy manapság bármin is csodálkozzon, mi pedig attól tartunk, nem ez az utolsó art mozi, amelynek szomorú végéről gyászhírt adunk.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.