Nekrológ

Az utolsó férj

Ben Gazzara (1930-2012)

  • - be -
  • 2012. február 28.

Film

Van, aki katonaruhában látja maga előtt Ben Gazzarát, másnak maffiózóöltönyben jelenik meg, de ha van igazság legalább az égben, akkor egy borzasztó zsabós ingben kell elénk lépnie a hatvanas éveket búcsúztató Londonban.

A szicíliai bevándorolt melós fia üstökösként indult a pályán. A nagy Erwin Piscatornál és az Actors Studióban tanult, s egy diáktársakkal színre vitt katonaiskolás darabbal mindjárt a Broadwayre lépett, és színészi díjat nyert. A drámát pár év múlva megfilmesítették (The Strange One), ez lett az első főszerepe a vásznon. 1959-ben ismét nagy dobása volt: James Stewart mellett játszhatta Manion hadnagyot Otto Preminger klasszikusában. Nemrég újranéztem az Egy gyilkosság anatómiáját, nem fogott rajta az idő. A film hatalmas kritikai és közönségsikert aratott, de Gazzara karrierje felszárnyalás helyett beleállt a földbe. Jobb híján a tévében és az erőre kapó olasz moziiparban vendégeskedve húzott le egy dekádot, míg el nem jött 1969, a fordulat éve. Megint egy emlékezetes katonaszerep A remageni hídban, de ami sorsdöntőnek bizonyult, az egy nyúlfarknyi felvillanás a Ha kedd van, akkor ez Belgium című felhőtlen marháskodásban (e vígjáték tökéletes ártalmatlanságát bizonyítja, hogy a magyar forgalmazásba is bekerült). A futottak még mezőnyben olvasható a neve a stáblistán, egy bizonyos John Cassavetesé mellett, ami nem maradt következmények nélkül. A görögről tudjuk, hogy kommersz mozikban ripacskodva szedte össze a pénzt a remekműveire, így a Keddnek is kijár minimum egy lábjegyzet az egyetemes filmtörténetben: nélküle nem készülhetett volna el a Férjek Ben Gazzarával, Peter Falkkal és a rendezővel a címszerepben.

' Harry, a legzűrösebb haver, aki szó szerint az asztal körül kergeti a nejét meg az anyósát, még egy emberélet kioltására alkalmas fegyver is előkerül, nem kérdés, hogy Harry búcsút mondhat a címbeli családi állapotnak, így a többnapos elhajlásba forduló halotti tort lezáró londoni csajozásból csak ketten, Archie és Gus térnek meg New Yorkba. Amikor 2009-ben megkérdezték Ben Gazzarát, melyik filmjét szereti a legjobban, a Férjeket, az Egy kínai bukméker meggyilkolását és a Saint Jacket választotta. Utóbbi egy Bogdanovich-rendezés (de nem ebben, hanem a rá következő Vérvonalban jött össze Audrey Hepburnnel, amit sokan azóta is irigyen emlegetnek). A Bukmékerben ő kapta a főszerepet Cassavetestől, a sztriptízbártulaj Cosmót, aki valóban az lehetne, akinek hiszi magát: az élet királya..., ha nem ugrana a torkának a hübrisz. Utolsó közös filmjükben, a Premierben összeszokott párosként végszavaznak Cassavetesszel az isteni Rowlandsnek.

Vagy volt köze hozzá az Országúti diszkó tömegsikerének, vagy nem, de a kilencvenes években kézről kézre adják Gazzarát mint népszerű karakterszínészt. A többség szóra sem érdemes munka, de van néhány, amelyet tagadhatatlanul a néhai Cassavetes jó embereként kapott meg (A boldogságtól ordítani, Dogville, hogy A nagy Lebowski élveteg pornóproduceréről mint két lábon járó moziidézetről már ne is beszéljünk).

Szokás mondani (elcsukló hangon), hogy mindig a legjobbak mennek el. Persze a rosszak is, csak ők később. Fejből is a két jobbat veszítettük el hamarabb (az egyiket tavaly), és a rossz férj maradt utolsónak.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.