Film

Az útvesztő: Tűzpróba

  • Szabó Ádám
  • 2015. október 24.

Film

Szörnyek, a Veszett nevű gonosz szervezet, óriási vihar, majd ismét szörnyek – sokszor és sok minden elől kell elmenekülnie hőseinknek, akik az útvesztőből kijutva immár a posztapokaliptikus világból keresik a kiutat. Ami, ugye, nincs – ezzel a paradoxonnal viszont csak a játékidő legvégén szembesülnek. A Földet felperzselte a nap, a városok nagy része elpusztult. Az emberiséget zombivá varázsoló vírus már csak hab a tortán. Az első részben megismert Thomas és társai az új nemzedék tagjaiként az egyedüli megoldást jelentik a túlélésért vívott harcban – viszont öntudatos fiatalként nem áldozhatják fel magukat az emberiségért. Legalábbis nem mindannyian.

Az első rész fő elemei és hangulatosabb részei – a rejtély, az útvesztőn belüli világ, a figurák közötti dac- és védszövetség – már mind odavesztek a folytatásra, pótolni viszont nem sikerült őket. Kapunk egy korrekt világvégeképet, egy nagy gonosz ellenséget meg jó pár szörnyet, s talán a Tűzszekerek óta nem láttunk ennyi futást – minden másért viszont nem kell ennyire messzire utaznunk a mozitörténelemben. A zombifilmek minden patronja előkerül, de vesztére Az útvesztő megpróbál több lenni annál, ami: a moralizálás nem működik, nem látunk tovább néhány ábrándos képű tini izzadság- és könnycseppjein. Az Éhezők viadalának hasonló terepen sikerült eltolnia arányait a belbecs felé, persze a látványos jelenetek kárára. Az útvesztő készítői kevésbé voltak ambiciózusak, de ez nem jelenti azt, hogy a rengeteg futkározás ne lenne szórakoztató – az idétlen cliffhanger ellenére sem.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.