Film

Az útvesztő: Tűzpróba

  • Szabó Ádám
  • 2015. október 24.

Film

Szörnyek, a Veszett nevű gonosz szervezet, óriási vihar, majd ismét szörnyek – sokszor és sok minden elől kell elmenekülnie hőseinknek, akik az útvesztőből kijutva immár a posztapokaliptikus világból keresik a kiutat. Ami, ugye, nincs – ezzel a paradoxonnal viszont csak a játékidő legvégén szembesülnek. A Földet felperzselte a nap, a városok nagy része elpusztult. Az emberiséget zombivá varázsoló vírus már csak hab a tortán. Az első részben megismert Thomas és társai az új nemzedék tagjaiként az egyedüli megoldást jelentik a túlélésért vívott harcban – viszont öntudatos fiatalként nem áldozhatják fel magukat az emberiségért. Legalábbis nem mindannyian.

Az első rész fő elemei és hangulatosabb részei – a rejtély, az útvesztőn belüli világ, a figurák közötti dac- és védszövetség – már mind odavesztek a folytatásra, pótolni viszont nem sikerült őket. Kapunk egy korrekt világvégeképet, egy nagy gonosz ellenséget meg jó pár szörnyet, s talán a Tűzszekerek óta nem láttunk ennyi futást – minden másért viszont nem kell ennyire messzire utaznunk a mozitörténelemben. A zombifilmek minden patronja előkerül, de vesztére Az útvesztő megpróbál több lenni annál, ami: a moralizálás nem működik, nem látunk tovább néhány ábrándos képű tini izzadság- és könnycseppjein. Az Éhezők viadalának hasonló terepen sikerült eltolnia arányait a belbecs felé, persze a látványos jelenetek kárára. Az útvesztő készítői kevésbé voltak ambiciózusak, de ez nem jelenti azt, hogy a rengeteg futkározás ne lenne szórakoztató – az idétlen cliffhanger ellenére sem.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.