Film

Az útvesztő: Tűzpróba

  • Szabó Ádám
  • 2015. október 24.

Film

Szörnyek, a Veszett nevű gonosz szervezet, óriási vihar, majd ismét szörnyek – sokszor és sok minden elől kell elmenekülnie hőseinknek, akik az útvesztőből kijutva immár a posztapokaliptikus világból keresik a kiutat. Ami, ugye, nincs – ezzel a paradoxonnal viszont csak a játékidő legvégén szembesülnek. A Földet felperzselte a nap, a városok nagy része elpusztult. Az emberiséget zombivá varázsoló vírus már csak hab a tortán. Az első részben megismert Thomas és társai az új nemzedék tagjaiként az egyedüli megoldást jelentik a túlélésért vívott harcban – viszont öntudatos fiatalként nem áldozhatják fel magukat az emberiségért. Legalábbis nem mindannyian.

Az első rész fő elemei és hangulatosabb részei – a rejtély, az útvesztőn belüli világ, a figurák közötti dac- és védszövetség – már mind odavesztek a folytatásra, pótolni viszont nem sikerült őket. Kapunk egy korrekt világvégeképet, egy nagy gonosz ellenséget meg jó pár szörnyet, s talán a Tűzszekerek óta nem láttunk ennyi futást – minden másért viszont nem kell ennyire messzire utaznunk a mozitörténelemben. A zombifilmek minden patronja előkerül, de vesztére Az útvesztő megpróbál több lenni annál, ami: a moralizálás nem működik, nem látunk tovább néhány ábrándos képű tini izzadság- és könnycseppjein. Az Éhezők viadalának hasonló terepen sikerült eltolnia arányait a belbecs felé, persze a látványos jelenetek kárára. Az útvesztő készítői kevésbé voltak ambiciózusak, de ez nem jelenti azt, hogy a rengeteg futkározás ne lenne szórakoztató – az idétlen cliffhanger ellenére sem.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.