Az alja - "Náci-sexploitation" filmek

Film

A Becstelen Brigantykban Quentin Tarantino nemcsak előbbre hozza, de alaposan át is írja a Harmadik Birodalom végóráit. A nácik, noha újdonságnak számítanak a Tarantino-háztájiban, visszatérő szereplői voltak a rendező által is nagyra becsült, hetvenes években dívó grindhouse-mozgalomnak. Legelvetemültebb filmes példányaik saját műfaji címkét is kaptak: a horogkeresztek árnyékában elkövetett kegyetlenkedések, orgiák és emberkísérletek aktáira az utókor a "náci-sexploitation" filmek pecsétjét nyomta.
false

Quentin Tarantino és Robert Rodriguez 2007-es négykezesében, a Halálbiztost és a Terrorbolygót összefogó Grindhouse-ban már felbukkantak az erőszakban és szexben tobzódó B filmek vérszomjas nácijai. A horogkeresztek nem főműsoridőben, hanem a filmekhez forgatott álelőzetesek egyikében, a Rob Zombie rendezte Werewolf Women of the SS (Az SS vérfarkasnői) című, néhány perces műfaji megemlékezésben szabadultak el, szeretetteljes utalásképpen a náci-sexploitation kérészéletű műfajára, és annak divatot teremtő díszpéldányára, az 1975-ös Ilsa, She Wolf of the SS (Ilsa, az SS nőstény farkasa) című nagyszabású ízlésficamra.

Míg a többi hamis trailer a mainstreambe átmentett műfajokból űzött tréfát (Rodriguez épp most forgat egész estés mozit saját előzeteséhez, a Machetéhez), csekély az esélye annak, hogy az Ilsa szellemével játszó szösszenetnek akadnak majd fősodorbeli követői. Ahhoz a kora hetvenes évek sokat tárgyalt (nyugati) légköre és sok mindent megengedő filmipari mozgásai kellettek, hogy Ilsa, a haláltábort irányító kegyetlen kebelcsoda belovagoljon - egy szerény teljesítőképességű rabon - a filmvászonra. Az aktust követően Ilsa a szoftszexfilmek követelményei szerint ábrándos tekintettel zuhanyt vesz, a következő jelenetben azonban már tetőtől talpig náci uniformisban osztja a parancsokat: alkalmi szexpartnerét női pribékjei kezére adja, az árja kezek pedig nem hibáznak, amikor egy Hitchcockot is megidéző jelenetben kasztrálniuk kell az ágyban rosszul teljesítő áldozatot.

false

Nehéz elképzelni, de mindez csupán a gyenge idegzetűeket kímélő kezdet, mert már úton egy válogatott emberkísérletekre szánt, friss női transzport - alkalmas pillanat, hogy az esetleges mellékhatások elkerülése végett felkeressük körzeti filmtörténészünket, akitől kímélő tárgyilagossággal megtudhatjuk, hogy az Ilsa rossz ízlésben mérföldkövet állító buldózeres tabudöntögetése közvetlen utózmánya az ugyancsak ekkoriban fénykorát élő ún. női börtönfilmnek. Csikóéveiben Jonathan Demme is letett egy ilyet Börtönterror címmel Roger Corman szemeteskosarat formázó asztalára, Demme-hez hasonlóan jó útra tért, szalonképes rendezővel azonban a náci-sexploitation nem büszkélkedhet. Pedig, ha hihetnénk a film eleji feliratnak, az Ilsához vezető út csupa jó szándékkal és oktatási céllal volt kikövezve, a produceri üzenet ugyanis arról tájékoztat, hogy a készítőket a történelmi tények tisztelete és a hasonló embertelenségek útját álló emlékeztetés vágya vezérelte. Ez az alkotói igény nyilván általánosan elterjedt volt a zsigeri szórakoztatásra hajtó korabeli trashfilmkészítők körében, ám valamelyest aláássa a szöveg hitelét, hogy azt David F. Friedman producer nem a saját nevén, hanem Herman Traegerként szignálta.

Don Edmonds rendező és az Ilsát domborító Dyanne Thorne viszont nem volt ilyen elővigyázatos, ők mindketten a saját nevükön szerepeltek a stáblistán. A főművét kilenc napon át (lehasznált tévésorozat-díszletekben) forgató Edmondsnak mindenesetre megadatott az utókor s vele Tarantino tisztelete (az örökös trashfilmrendező co-producerként fel is tűnik a Tiszta románc stáblistáján), Thorne azonban utólag, ugyan nem túl neheztelő hangon, de azért elpanaszolta, hogy áldott jóhiszeműségének esett áldozatul. Elmondása szerint a forgatókönyv számos bekezdésnél homályosan fogalmazott; az évtizedek múltán visszaemlékező díva nyilván azokra a történelmi felvilágosító részekre gondolt, amelyek (pl. a meztelenkedéssel tarkított csonkolások - csak hogy egy szalonképesebb epizódot kiemeljünk) oly nagy sikert arattak az amerikai filmszemét európai felvevőpiacain. Noha Németországban Ilsát betiltották, Nyugat-Európa más országaiban, illetve Kanadában nagy keletje volt az SS telt keblű farkasának, akinek minden kínzóeszköz - egy elektromos sokkolóként használt vibrátort is ideértve - remekül állt a kezében. A megkésett amerikai bemutató alkalmával a New York Times és a Variety is kiemelt oldalain kérte ki magának e rettenetet, amivel sikerült felkelteni az értelmiségi közönség érdeklődését: Ilsa ezzel végképp révbe ért, s noha a film végén halállal lakolt bűneiért, a folytatásokban többek között olajsejkek háremfelügyelőjeként és Szibéria nőstény tigriseként tért vissza eredeti szakmájához. Õ a mi Kennynk - jegyezte meg elégedetten Friedman úr, utalva a South Park minden epizódban elhalálozó karakterére.

false

Európai rajongói közül Ilsa megbecsülésében az olaszok mentek a legmesszebb: ők nemcsak átvették a megbotránkoztató szabadalmat, de a náci-sexploitation helybeli hajtásai (olyan őszinte címekkel, mint a Lager SSadis Kastrat Kommandatur vagy a Gestapo's Last Orgy) még le is iskolázták az alulmúlhatatlannak hitt ilsai rossz ízlést. Noha a műfaj hamarosan elvirágzott, az SS nőstény farkasát övező kultusz a mai napig töretlen. Ékes bizonyítéka ennek, hogy amikor a Tarantino/Rodriguez-féle Grindhouse kapcsán a berlini Central Kinóban (a belváros kuriózumokra mindig fogékony, bevállalós artmozijában) Grindhouse-napokat rendeztek, a Rosenthaler strassei kultmoziban táblás ház várta, hogy elinduljon az Ilsa megsárgult kópiája. Miként a filmet felkonferáló mozivezető megjegyezte: van abban valami bizarr, hogy ennyien gyűltünk ma itt össze Berlin közepén, egy szexéhes, szadista SS-vezérről szóló 30 éves film vetítésén. Az értelmiségi színezetű közönség vette a lapot, és felszabadultan nevetett. Utoljára az este során.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.