Film

Banksy: Kijárat az ajándékbolton át

  • Sz. T.
  • 2013. március 14.

Film

Van olyan graffitis, aki egyetlen dologra kattan rá, azt nyomja megszállottan. Roszszabb esetben a szignójával pössenti tele a várost, kutyaként jelölve meg a falakat, s azért lehet híres, mert sokfelé kóborol; jobb esetben ugyanazt a sokatmondó képet stencilezi, ragasztja fel mindenfelé. És létezik olyan is, akinek ötletekkel van tele a kapucnija, gondolatokkal bombázza környezetét. Alkot.

E típus megtestesítője Banksy: a bristoli falfirkász, aki a világ legtöbbre taksált köztéri művészévé nőtt. Ismertsége persze viszonylagos: munkái azok, ő maga nem. Hűséges segítőinek csapatából még senki sem árulkodott kilétéről. Ebben a filmben viszont láthatjuk a kezét (bonyolult stencilt készít, Diana hercegnős hamis egyfontosait mutogatja), sőt árnyékba rejtett arccal, eltorzított hangon meg is szólal.

Ez az ő filmje. Először is, mert ő az, akit a Los Angelesben élő francia Thierry Guetta mindenképp videóra akart kapni, miután már mindenkiről forgatott Párizsban és LA-ben, csak róla nem. Éveken át járt a graffitisekkel éji portyáikon, kazetták ezreit töltve meg. Reménybeli dokuja azonban Banksy nélkül nem lehetett volna teljes. Aztán szerencséjére összebarátkozott vele, sőt megörökíthette egyik kockázatos akcióját is, amikor egy guantánamói rabra hasonlító bábut becsempészve feldúlta Disneyland békéjét. Viszont a nyersanyag összevágásával csődöt mondott, nézhetetlen lett. Végül Banksy csinálta meg: filmje átgondolt struktúrájú, vicces momentumokban gazdag közelkép a kifelé zárt street art színtérről és fontosabb figuráiról. S miközben visszafordította a kamerát a Mr. Brainwash néven képgyártásba kezdő Thierryre, szkeptikusan megmutatta a mindenáron művésszé válni akarás folyamatát és a hype éltette műtárgypiac működését is.

Látható a Műcsarnok kiállításán február 17-ig, a YouTube-on bármikor.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.