Film

Banksy: Kijárat az ajándékbolton át

  • Sz. T.
  • 2013. március 14.

Film

Van olyan graffitis, aki egyetlen dologra kattan rá, azt nyomja megszállottan. Roszszabb esetben a szignójával pössenti tele a várost, kutyaként jelölve meg a falakat, s azért lehet híres, mert sokfelé kóborol; jobb esetben ugyanazt a sokatmondó képet stencilezi, ragasztja fel mindenfelé. És létezik olyan is, akinek ötletekkel van tele a kapucnija, gondolatokkal bombázza környezetét. Alkot.

E típus megtestesítője Banksy: a bristoli falfirkász, aki a világ legtöbbre taksált köztéri művészévé nőtt. Ismertsége persze viszonylagos: munkái azok, ő maga nem. Hűséges segítőinek csapatából még senki sem árulkodott kilétéről. Ebben a filmben viszont láthatjuk a kezét (bonyolult stencilt készít, Diana hercegnős hamis egyfontosait mutogatja), sőt árnyékba rejtett arccal, eltorzított hangon meg is szólal.

Ez az ő filmje. Először is, mert ő az, akit a Los Angelesben élő francia Thierry Guetta mindenképp videóra akart kapni, miután már mindenkiről forgatott Párizsban és LA-ben, csak róla nem. Éveken át járt a graffitisekkel éji portyáikon, kazetták ezreit töltve meg. Reménybeli dokuja azonban Banksy nélkül nem lehetett volna teljes. Aztán szerencséjére összebarátkozott vele, sőt megörökíthette egyik kockázatos akcióját is, amikor egy guantánamói rabra hasonlító bábut becsempészve feldúlta Disneyland békéjét. Viszont a nyersanyag összevágásával csődöt mondott, nézhetetlen lett. Végül Banksy csinálta meg: filmje átgondolt struktúrájú, vicces momentumokban gazdag közelkép a kifelé zárt street art színtérről és fontosabb figuráiról. S miközben visszafordította a kamerát a Mr. Brainwash néven képgyártásba kezdő Thierryre, szkeptikusan megmutatta a mindenáron művésszé válni akarás folyamatát és a hype éltette műtárgypiac működését is.

Látható a Műcsarnok kiállításán február 17-ig, a YouTube-on bármikor.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.