Nekrológ

Bársonyos forradalmár

Val Kilmer (1959–2025)

Film

Mira Sorvino – akivel az Első látásra (1999) című filmben játszott együtt – „úriemberként” hivatkozott rá, míg a Dr. Moreau szigetének rendezője, John Frankenheimer a kínkeserves közös munka után kijelentette, hogy akkor sem dolgozna „azzal a faszkalappal, ha a Val Kilmer élete című filmet rendezné”.

Tizenhét évesen a New York-i Juilliard School egyik legfiatalabb tanonca lett, a kezdeti komoly színpadi szerepekből a Top Secret! (1984) bugyuta Elvis-epigonjának szerepébe katapultált, alakította Jim Morrisont megdöbbentő beleéléssel, de Batman mellbimbóval ékesített gumijelmezébe is belebújt. Bár pályája egyenetlen és kanyargós volt, Val Kilmer halálosan komolyan vette a szerepeit, és gigászi energiákat fektetett method acting módszerekkel megtámogatott színjátszásába.

Puha ajkai, selymes hangja és rocksztáros kiállása hasonló terhet róttak rá, mint Brad Pittre vagy Matthew McConaughey-re: egyszerűen túl szép volt, hogy komoly szerepeket bízzanak rá. Ehhez saját bizarr szerepválasztásai és elmulasztott lehetőségei is kellettek: bár mindig is szeretett volna régi barátjával, Francis Ford Coppolával dolgozni, végül nem tűnt fel A kívülállókban (1983), de ezt még pótolta évtizedekkel később a Mostantól napkeltéig című horrorban (2011-ben). Elengedte Stanley Kubrick Acéllövedékét (1987), és David Lynch Kék bársonyának (1986) főszerepéről is lemondott (saját elmondása szerint ifjonti félénksége miatt). Bár sármja megvolt hozzá, a főszerepek ritkán találták meg, inkább komplex, izgalmas mellékszerepekben remekelt. Saját vonásai szinte elmosódtak szerepeiben, híján volt azoknak a visszatérő maníroknak, amelyek még az olyan nagyokat is jellemzik, mint Marlon Brando, Robert De Niro és Al Pacino – egyébként mindőjükkel volt szerencséje együtt dolgozni.

Látszólag maszkulin, tökös férfialakjaiban mindig ott bujkált valami nehezen megfogható puhaság és sebezhetőség. Michael Mann feszes, szögletes krimijében (Szemtől szemben, 1995) Robert De Niro rezzenetlen bankrablójának vérszomjas jobbkezét alakítja, aki szemrebbenés nélkül gyilkol halomra rendőröket és szerencsétlenségükre a kereszttűzben ragadt civileket, de megindító költőiséggel („Nekem vele kel és nyugszik a nap”) vall szerelméről filmbéli felesége (Ashley Judd) iránt, aki épp a fájdalmas, szótlan elválással menti meg szeretett férjét. Brutalitása ellenére a film így is a férfiak közti szövetség és kimondatlan gyengédség filmje; McCauley-t éppúgy gyengéd szálak fűzik az őt üldöző Vincent Hannához (Pacino), mint a tanítványaként/fiaként kezelt Chris Shiherlishez (Kilmer). Ez a homoszociális/homoerotikus kapcsolódás ott lüktet a Top Gunban (1986) is. Tom Cruise Maverickjének forrófejűségét Kilmer Icemanjének hűvös fegyelme ellensúlyozza. A film központi „románca” inkább a két rivális pilóta között szövődik, mintsem Cruise és a Kelly McGillis alakította oktató között. Hasonló, férfiak közötti ragaszkodás szövi át a Tombstone – A halott várost (1993), amelyben az általa játszott vadnyugati fogorvos/fegyverforgató Doc Holliday legmélyebb emberi kapcsolatát bajtársával, Wyatt Earppel (Kurt Russell) éli meg, mielőtt fiatalon elviszi a tuberkulózis.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.