Magyar Narancs: Miképp merült fel a Bartók Projekt ötlete?
Uri Caine: Végül nem igazán Bartókról lesz szó, mert a család nem engedélyezi az adaptációkat. A koncert így több műfaj kombinációja lesz. Ahogy Bartók műveihez az általa gyűjtött népzene szolgált alapul, úgy számunkra is ez a gyűjtemény volt az egyik forrás. Továbbá felhasználjuk még a saját műveimet is, melyeket ezek a zenék ihlettek. Igazán sajnálom, hogy nem tudunk Bartók-műveket játszani születésének százhuszonötödik évfordulóján.
MN: Pedig kíváncsiak lettünk volna az ön feldolgozásaira.
UC: Sok dzsesszzenész szerette volna eljátszani a Mikrokozmoszt, ők mind kaptak egy perrel fenyegetőző ügyvédi levelet. Ilyenkor, hogy ne kelljen pereskedésbe bonyo-lódni, kompromisszumot kötnek, és a kész hanganyagon csak annyit tüntetnek fel, hogy a zenét Bartók ihlette. Beszéltem erről a tervemről a New York-i magyar nagykövetségen, és az első reakciójuk az volt, hogy persze, csináljuk, Bartók a magyar kultúra része, mindenképpen megoldjuk. Aztán kaptam tőlük egy e-mailt, hogy igazam volt, mégis gond van. Beszéltem a Bartók-kották kiadójával is, ők értették meg velem, hogy ez nem lesz egyszerű, hogy minden zeneszerző más ügy. Bernstein esetében például bizonyos dolgokat szabad, másokat nem. Rákérdeztünk, hogy mi a logika mögötte, a válasz az volt, hogy nincs logika. Nem tudom, önöknél hogy szól a törvény, de az USA-ban 60 vagy 70 év volt a szerzői jogok lejáratának ideje. Két éve Miki egér szerzői jogai lejártak, de Walt Disney örökösei azt mondták, hogy Miki a miénk, nem lehet akárkié! A kongresszust és a szenátust is meggyőzték, hogy hosszabbítsák meg a szerzői jogaikat 90 évre. Az emberek azt gondolják, ez a művészek jogait védi, pedig nem. A Walt Disney egy hatalmas cég, és ha elveszti Miki egér jogait, akkor mindennek, amit erre a figurára épített, a játékoknak, a vidámparkoknak a bevételeit is elveszti. Ugyanakkor egy művésznek, zenésznek nincsenek ilyen jellegű bevételei. Persze, ha a műveinek egy részét mint hangmintát felhasználják, mondjuk pop- vagy rapzenében, akkor fizetni kell az eredeti részletéért is.
MN: Hogyan talált rá Bartókra?
UC: Tizenöt évesen egy Bartók-vonósnégyes elemzésével kezdtem a zenei tanulmányaimat. Tanultam az általa írt könyvek fordításaiból, az esszékből, melyekben leírja, mi a különbség a városi, a vidéki és a cigányzene között. Meg persze sok CD-m is van. Próbálom megérteni a zenéje lényegét. Mivel nem vagyok néprajzkutató, elemzés helyett benyomásaim vannak, de egy biztos: gyönyörű.
MN: Jól értettem az imént, hogy "virtuális" magyar népzenét is ír?
UC: Igen, megpróbáltam. Ugyanakkor nem akarok úgy tenni, mintha magyar népzenét írnék. Ezek inkább egy New York-i zenész benyomásai erről a zenéről, sok improvizációval. Egy jó része viszont egyáltalán nem hangzik népzenének, túl összetett ahhoz.
MN: Kevés zeneszerző tudja ötvözni a klaszszikus zenét, a dzsesszt és az improvizált zenét. Ön Mozart, Mahler, Schumann és Bach műveit is feldolgozta. Könnyű keverni a műfajokat?
UC: Nem tudom, de meg kell próbálni. Olyan környezetben nőttem fel, ahol sokféle zenei hatás ért. Philadelphiában nevelkedtem, mindig is dzsesszzenész akartam lenni, mert sok dzsesszt hallottam, ugyanakkor lehetőségem volt klasszikus és népzenét, soult, funkyt tanulni. Ha egy klasszikus zenésznek adunk egy kottát, akkor ő lejátssza úgy, ahogy az le van írva, és megpróbálja a legtöbbet kihozni ebből. Egy improvizáló zenész másképp gondolkodik. Persze, ismerjük a témát, de mindannyian kicsit másképp akarjuk eljátszani, szabadon kezeljük az anyagot. Úgy érzem, mostanában egyre több zenész szeretné kipróbálni ezt. Persze ez nem új találmány. Veszel egy motívumot, amiből végül valami teljesen mást hoz ki az improvizáció, a fantázia játéka.
MN: Elektronikus eszközöket, laptopot is használ.
UC: Ma este egy Ableton Live nevű programot használok, ezen keresztül alakítom át az élő zenét, teszek rá effekteket, akár számítógépparancsokkal, akár zongoraklaviatúrán. Előre is bekészíthetek hanganyagot, ekkor nem improvizálok, hanem csak lejátszom a beprogramozott dolgokat, mint ahogy egy dj teszi egymás után a számokat, de rögtönözhetek is, ha folyamatosan állítgatok a gépen. Mindkettőt szeretem. Ma a viaszhengerekről levett zenéket használjuk föl, de ezek inkább átkötések lesznek a dalok közt. Jobbára hagyományos kamarazenei felállás lesz, elektronikus hangzásokkal színezve.
MN: A tervei?
UC: A legutóbbi munkáim már úton vannak a kiadás felé: Mozart-feldolgozások és egy szóló zongoraalbum, amin John Zorn újabb kompozícióit játszom. Van egy Bedrock nevű projekt is, ami inkább elektronikus zene, s egy Othello-verzió is készül a Verdi-operából. Pár hónapja írtam egy darabot két zongorára, Mozart emlékére, amit a Los Angeles-i kamarazenekar játszott fel. És van egy dzsessztrióm is. Nemrég jelent meg egy lemezünk Live At The Village Vanguard címmel.
