Film

Börni, az eszelős temetős

  • 2013. január 19.

Film

Egy ostoba magyar cím ma már elengedhetetlen tartozéka minden hazánkban forgalmazott közönségfilmnek. Mégse tessenek arra gondolni, hogy a szokásos kaki-pisi-fütyi humort ezúttal a cím sugallta hullás bohóckodás, afféle koporshow váltja fel: Richard Linklater rendező inkább szatírában utazna.

Kár, hogy alapanyagában nincs meg sem annak a finoman tragikomikus megközelítésnek a lehetősége, amely például Woody Allen hasonló filmes eszközökkel dolgozó - vagyis (ál)dokumentum-, sőt ismeretterjesztő filmes betétekkel operáló, nevetséges mozzanatokat teljes komolysággal elemző - Zeligjét alapfilmmé tette, sem pedig az a tágabb perspektíva nem áll rendelkezésére, amelyből többet is beleláthatnánk a sztoriba, mint egy csodabogár büntetőjogi következményekkel záruló kalandjait.

A középkorú temetkezési szakember története talán érdekes. A kisvárosi jótétlélek, tetemek megszépítője, búcsúbeszédek és -énekek ihletett előadója, hozzátartozók vigasztalója egy dúsgazdag özvegy barátjává, majd rabszolgájává, végül gyilkosává válik, hogy azután a rendelkezésre álló pénzből sosem látott jótékonykodásba fogjon. Ám mindez hiába alapul megtörtént eseményeken, s hiába érint bizonyos amerikai toposzokat (vallásos jámborság, sikerorientált világnézet), illetve intézményeket (ügyészség, esküdtszék) felettébb karikaturisztikus éllel, inkább marad emlékezetes a színészek, mindenekelőtt Jack Black tényleg ellenállhatatlan alakítása miatt, mintsem azért, mert humorában egy társadalom működési és értékrendbeli zavaraira ismerhetnénk.

Forgalmazza a PARLUX Entertainment

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.