Film

Cloverfield Lane 10.

  • - kg -
  • 2016. május 21.

Film

Marketingből jeles: a címben elhelyezett utcanév egy sokak által becsben tartott szörnyfilmmel teremt azonnali kapcsolatot, szóval a kérdés máris adott: lesz szörny vagy nem lesz szörny? A 2008-as Cloverfieldben volt szörny, a Cloverfield Lane 10.-ben viszont John Goodman van. Minőségi csere, mert Goodman mégiscsak egy színészkirály, közöttük is az egyik legnagyobb, aki reptében is eljátssza a telefonkönyvet, de nem ragoznánk tovább, aki király, az király és ő az. Az egész filmet ő tölti ki, meg a nagy kérdés: mi van, ha a falu bolondjának, aki a kert végében bunkert épít, mert azt hajtogatja, hogy jön a világ vége, egyszer csak igaza lesz, és tényleg jön a világ vége, mondjuk egy ki­adós alieninvázió formájában? És mi van, ha a bunkerépítés csak az egyik őrülete emberünknek; mi van, ha a szándékai nem pusztán emberbarátiak? Goodman feladata, hogy folyamatos találgatásra késztesse a közönséget és azt a két fiatalt, akik vannak olyan szerencsések vagy épp szerencsétlenek, hogy egy bunkerfedél alá kerültek vele. A goodmanológusok örömmel nyugtázhatják, hogy e remek színész végre valahára tehetségéhez méltó, kiadós szerepet kapott és nem valami minőségjavító beugrást, ami arra kell csak, hogy a sztárok játékát felhozza. A bunkerhangulat és a házigazda mögöttes szándékai körüli állandó dilemmázás remekül áll Goodman alakításának; a film is addig tud a műfaji nagyátlag felett maradni, amíg a bunkerbe zárt hármas csiki-csukijára és nem a „lesz szörny vagy nem lesz szörny” hamleti kérdésre koncentrál.

Forgalmazza a UIP–Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.