Film

Cloverfield Lane 10.

  • - kg -
  • 2016. május 21.

Film

Marketingből jeles: a címben elhelyezett utcanév egy sokak által becsben tartott szörnyfilmmel teremt azonnali kapcsolatot, szóval a kérdés máris adott: lesz szörny vagy nem lesz szörny? A 2008-as Cloverfieldben volt szörny, a Cloverfield Lane 10.-ben viszont John Goodman van. Minőségi csere, mert Goodman mégiscsak egy színészkirály, közöttük is az egyik legnagyobb, aki reptében is eljátssza a telefonkönyvet, de nem ragoznánk tovább, aki király, az király és ő az. Az egész filmet ő tölti ki, meg a nagy kérdés: mi van, ha a falu bolondjának, aki a kert végében bunkert épít, mert azt hajtogatja, hogy jön a világ vége, egyszer csak igaza lesz, és tényleg jön a világ vége, mondjuk egy ki­adós alieninvázió formájában? És mi van, ha a bunkerépítés csak az egyik őrülete emberünknek; mi van, ha a szándékai nem pusztán emberbarátiak? Goodman feladata, hogy folyamatos találgatásra késztesse a közönséget és azt a két fiatalt, akik vannak olyan szerencsések vagy épp szerencsétlenek, hogy egy bunkerfedél alá kerültek vele. A goodmanológusok örömmel nyugtázhatják, hogy e remek színész végre valahára tehetségéhez méltó, kiadós szerepet kapott és nem valami minőségjavító beugrást, ami arra kell csak, hogy a sztárok játékát felhozza. A bunkerhangulat és a házigazda mögöttes szándékai körüli állandó dilemmázás remekül áll Goodman alakításának; a film is addig tud a műfaji nagyátlag felett maradni, amíg a bunkerbe zárt hármas csiki-csukijára és nem a „lesz szörny vagy nem lesz szörny” hamleti kérdésre koncentrál.

Forgalmazza a UIP–Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.