Animációs film

Coco

  • - kg -
  • 2017. december 30.

Film

Az ősi azték mondás szerint a halottak is meghalnak egyszer. Ezt és a „halottakról jót vagy semmit” alapul véve a Pixar valami igazán jóval rukkolt elő: egy halottakkal benépesített mesével, mely még azt is feledteti, hogy a vállalat atyja, John Lasseter épp a minap jelentette be, hogy hosszabb szabadságot vesz ki (mint kiderült, túlságosan is szerette ölelgetni a Pixar női alkalmazottait). Mr. Lasseter ölelő karjaitól szerencsére távol, valahol Mexikóban él egy a hamut is mamunak mondó ősöreg asszonyság; ő Coco, aki kábé kétszer annyi idős, mint Fredricksen bácsi a Fel!-ből. Nos, ez a film nem Cocóról szól. Hanem zeneszerető dédunokájáról, aki pechjére egy cipőszerető famíliába született bele megannyi életvidám, mexikói suszter közé, akiket csak egyvalami hoz ki a sodrukból: az az átkozott zene! Történt ugyanis, hogy egyik ősük, akit Coco kislányként papának szólított, bizony gitárral a kézben elkóborolt otthonról, hogy a család helyett a zenészéletet válassza. A gitárbűvölő dédunokának egészen a halottak birodalmáig kell mennie, a mexikói halottak napján hol máshol is lelhetne happy endre, mint egy rakás csontkollekció között. És itt, e színpompás túlvilágon gurultak csak el igazán az animátorok gyógyszerei: a világ egyik legjobb állása lehet másvilágrajzolónak lenni a Pixarnál. Minden szín és árnyalat megengedett, még az is, hogy Powell és Pressburger (végre egy magyar!) híres filmjének mennyországba vezető lépcsősorát is bekopizzák. És arról még nem is szóltunk, hogy a Pixar 19. filmje valójában a halottjainkra való emlékezésről szól. Olé!

A Fórum Hungary filmje

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.

Mindent a 25-re

Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését.