Animációs film

Cycle

  • Békés Bálint
  • 2013. április 7.

Film

Szkafanderes-fémsisakos pasas ébred egy panelház tetején, majd egy semmiből előbukkanó maszkos idegennel elegyedik társalgásba arról, hol is vannak ők voltaképp, s mik a szabadulás lehetséges útjai. Nos, e kérdések Sóstai Zoltán filmjének mind a 78 perce során elkísérik a nézőt, ám válaszok nem érkeznek - nem véletlenül.

A Cycle egy önerőből elkészített animációs sci-fi, ráadásul annak szerzői, filozofikus vonulatából. Néhány éve valami hasonlóval próbálkozott (igaz, élő szereplőkkel) Pater Sparrow 1 című első filmjében. Ám az 1 szerény, de mégis jelen lévő cselekményével szemben a Cycle lényegében teljesen kiradírozza az eseményeket, hogy az alaphelyzet felvázolása után a szánkba adhassa a kvantumfizikai előismereteket megkívánó filozófiát. Hősünk, elindulván a tetőről, kihalt negyedekben, erdőkben és egy megkapó technóbuliban igyekszik egérutat nyerni a mindent ellepő gyilkos köd elől. A szemfájdító kézikamerával követett loholásban időnként összeakad Sóstai rezonőrével, a nála is titokzatosabb maszkos emberrel, aki kedvvel mesél kvantumszámítógépről, ugráspontról, csodabarlangról, menekülésről és egy még rejtélyesebb gonosz öregemberről, akinek talán a káosz köszönhető. A Stalker Zónáját a nyolcvanas évek PC-játékainak külalakjába burkoló szerző duzzad a mondanivalótól, ám képtelen fogyasztható formába rendezni, így pedig delejező muzsikával megtámogatott ambiciózus mozija fullasztó önismétlésbe és unalomba fullad, amin még Szabó Győző rekedtesen laza szinkronhangja sem tud sokat dobni.

Forgalmazza a Focus-Fox

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.