Animációs film

Cycle

  • Békés Bálint
  • 2013. április 7.

Film

Szkafanderes-fémsisakos pasas ébred egy panelház tetején, majd egy semmiből előbukkanó maszkos idegennel elegyedik társalgásba arról, hol is vannak ők voltaképp, s mik a szabadulás lehetséges útjai. Nos, e kérdések Sóstai Zoltán filmjének mind a 78 perce során elkísérik a nézőt, ám válaszok nem érkeznek - nem véletlenül.

A Cycle egy önerőből elkészített animációs sci-fi, ráadásul annak szerzői, filozofikus vonulatából. Néhány éve valami hasonlóval próbálkozott (igaz, élő szereplőkkel) Pater Sparrow 1 című első filmjében. Ám az 1 szerény, de mégis jelen lévő cselekményével szemben a Cycle lényegében teljesen kiradírozza az eseményeket, hogy az alaphelyzet felvázolása után a szánkba adhassa a kvantumfizikai előismereteket megkívánó filozófiát. Hősünk, elindulván a tetőről, kihalt negyedekben, erdőkben és egy megkapó technóbuliban igyekszik egérutat nyerni a mindent ellepő gyilkos köd elől. A szemfájdító kézikamerával követett loholásban időnként összeakad Sóstai rezonőrével, a nála is titokzatosabb maszkos emberrel, aki kedvvel mesél kvantumszámítógépről, ugráspontról, csodabarlangról, menekülésről és egy még rejtélyesebb gonosz öregemberről, akinek talán a káosz köszönhető. A Stalker Zónáját a nyolcvanas évek PC-játékainak külalakjába burkoló szerző duzzad a mondanivalótól, ám képtelen fogyasztható formába rendezni, így pedig delejező muzsikával megtámogatott ambiciózus mozija fullasztó önismétlésbe és unalomba fullad, amin még Szabó Győző rekedtesen laza szinkronhangja sem tud sokat dobni.

Forgalmazza a Focus-Fox

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.