Film

Ígéret földje

Film

Gus van Sant csináljon bármit is, az Otthonom, Idahónak, a Good Will Huntingnak, de akár még a Drugstore cowboynak is biztosan mindig lesznek értői, rajongói. Még akkor is, ha most az Ígéret földje csupán egy vékonyka tanmese a gonosz ügynök bácsiról, aki jóvá válik, amint rájön, hogy a pénz helyett sokkal többet ér a családi hagyaték és a környezetvédelem.

A galád földgázkitermelő multi két rafkós ügynöke (Matt Damon és Frances McDormand) pár hétre leruccan vidékre, hogy földeket vegyen a válságban eladósodott kockás inges farmerektől: a béke és a szeretet helyett felajánlva nekik a mindent jelentő Mammont. Nagy vívódás ígérkezik tehát, főleg miután az öreg tanár és a lelkes-pofátlan aktivista összefog, hogy kiálljon a vidéki értékekért. A meghódítandó nő természetesen környezetismeretet tanít a helyi gyerkőcöknek, így aztán hősünk a látszat ellenére is igyekszik bizonygatni, hogy ő voltaképpen egész jó fiú, sőt a hitelesség kedvéért merengő utalásokat is tesz farmergyerekkorára. Ha mégsem hinnénk neki, végül megvilágosodik és bebizonyítja, hogy felette áll az egész kapzsi bagázsnak. Győz a jó meg a közhelyrengeteg, amelyet a film legalább úgy ismételget, mint az a bizonyos Psycho-remake. De mit is reméltünk? A Fedezd fel, Forester után igazán nincs okunk meglepődni, ha a maestro valamelyik alkotása valahol "a vasalás mellett nézhető tévéfilmek" kategóriájában landol, ami nem lenne nagy baj, a megfelelő szórakoztatási hányadossal számolva. De Matt Damonnak biztosan nem kéne ennyire erőltetnie a forgatókönyvírást.

Forgalmazza a Bing Bang Media

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”