Donald Trump azért szerepelt annyi filmben, mert kihisztizte a rendezőknél

  • - gm -
  • 2017. szeptember 4.

Film

Gondoltad volna, hogy nem a tehetsége miatt hívták a Reszkessetek, betörőkbe!?

Már az elnökválasztási kampányban előkerült, hogy Donald Trump mennyi amerikai filmben tűnt fel, ám csak néhány másodperc, legfeljebb pár perc erejéig, és jelenléte általában teljesen felesleges volt. A leghíresebb ilyen cameója valószínűleg a Reszkessetek, betörők! 2.-ben volt, amikor az egyik jelenetben a New York-i szállodájában útba igazítja Kevint, aki láthatólag eléggé elveszve érzi magát.

Most Matt Damon engedett betekintést a kulisszák mögé, aki a The Hollywood Reporternek adott interjúban arról is beszélt, mi volt az oka, hogy Trump ennyi filmben feltűnt. A Jason Bourne-filmek főszereplője szerint volt egy olyan alku, amely szerint ha Trump valamelyik épületében forgattál, bele kellett őt írni a forgatókönyvbe: „Martin Brestnek bele kellett írnia az Egy asszony illatába. Elpazaroltak egy órát erre a hülye jelenetre: Trump besétál, mire Al Pacino azt mondja neki, hogy hogy »Helló, Mr. Trump!«, majd Trump kisétál.” Matt Damon szerint fontos volt, hogy feltétlenül a saját nevén kellett szólítani Donald Trumpot az ilyen jelenetekben. „Elpazaroltál egy kis időt, hogy megszerezd az engedélyt, majd kivágtad a jelenetet” – mesélte a színész, hogyan lehetett kijátszani ezt az alkut.

Úgy tűnik azonban, van, amikor ez nem sikerült. Itt látható ez a videós összeállítás az elnök eddigi összes cameójával:

Every Donald Trump Cameo Ever

that’s a lot of Trump.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”