Donald Trump azért szerepelt annyi filmben, mert kihisztizte a rendezőknél

  • - gm -
  • 2017. szeptember 4.

Film

Gondoltad volna, hogy nem a tehetsége miatt hívták a Reszkessetek, betörőkbe!?

Már az elnökválasztási kampányban előkerült, hogy Donald Trump mennyi amerikai filmben tűnt fel, ám csak néhány másodperc, legfeljebb pár perc erejéig, és jelenléte általában teljesen felesleges volt. A leghíresebb ilyen cameója valószínűleg a Reszkessetek, betörők! 2.-ben volt, amikor az egyik jelenetben a New York-i szállodájában útba igazítja Kevint, aki láthatólag eléggé elveszve érzi magát.

Most Matt Damon engedett betekintést a kulisszák mögé, aki a The Hollywood Reporternek adott interjúban arról is beszélt, mi volt az oka, hogy Trump ennyi filmben feltűnt. A Jason Bourne-filmek főszereplője szerint volt egy olyan alku, amely szerint ha Trump valamelyik épületében forgattál, bele kellett őt írni a forgatókönyvbe: „Martin Brestnek bele kellett írnia az Egy asszony illatába. Elpazaroltak egy órát erre a hülye jelenetre: Trump besétál, mire Al Pacino azt mondja neki, hogy hogy »Helló, Mr. Trump!«, majd Trump kisétál.” Matt Damon szerint fontos volt, hogy feltétlenül a saját nevén kellett szólítani Donald Trumpot az ilyen jelenetekben. „Elpazaroltál egy kis időt, hogy megszerezd az engedélyt, majd kivágtad a jelenetet” – mesélte a színész, hogyan lehetett kijátszani ezt az alkut.

Úgy tűnik azonban, van, amikor ez nem sikerült. Itt látható ez a videós összeállítás az elnök eddigi összes cameójával:

Every Donald Trump Cameo Ever

that’s a lot of Trump.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.