Dózsa György grillezve

  • Gera Márton
  • 2015. november 23.

Film

Megnéztük a Spektrum új sorozatát, és egyszerűen nincsenek rá szavak – csak az értetlenség, hogy ez a műsor miként kerülhetett képernyőre.

„A történelem olyan, mint egy házibuli: rettentően szórakoztató, de utólag senki sem tudja, mi is történt pontosan” – ezzel a szellemesnek szánt gondolattal nyit a Spektrum új ismeretterjesztő sorozata, és ekkor még a néző azt is hajlandó megbocsátani, hogy a történelmet éppenséggel egy házibulihoz hasonlítják. Később már minden jóindulat elvész – mert igen, a történelem szórakoztató, míg a Brutális történelem egyáltalán nem az. Persze, látni, hogy mit szerettek volna létrehozni: valami hasonlót, mint a méltán népszerű Állítólag…, csak éppen történelmi kérdéseket állítva a középpontba. Bár ez esetben semmiképpen sem úgy kellene indítani, hogy a műsorvezető azt ordítja a kamerába, hogy ők az unalmas történelemórák helyett készítenek műsort. Olyan műsort, amelynek semmi köze sincs a történelem valódi arcához, hiszen láthatólag a műsorvezető ismeretei sem terjednek túl a vonatkozó Wikipédia-szócikkeken.

false

Dózsa György kivégzését például grillezés segítségével akarják demonstrálni, ám az egésznek semmi értelme, hiszen újdonságot közben nem mondanak: nagy valószínűséggel egy általános iskolás is többet tud az 1514-es parasztháború végéről, mert ő legalább felkészült.

Itt viszont senki sem készült fel: a Brutális történelemnek nincs célja, ha csak azt nem tekintjük célnak, hogy a műsorvezető és segédei remekül szórakozhassanak, miközben a guillotine alá tesznek egy disznót. Valamiféle értelem egyedül a második rész elején tűnik fel, amikor egy bicikli segítségével érzékeltetik, hogy a harci szekerek közel sem olyanok, mint a Ben Hurban. Aztán rögtön vissza is áll az eredeti állapot: az öncélú ökörködés állapota.

false

Ha mást nem is, azt mindenképpen sikerülhet elérnie a sorozatnak, hogy sokakban ellenszenvet ébresszen a történelem iránt.

Vetítik szombatonként 16.00-tól a Spektrumon

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.