Film

Éjjeli napfény

Film

A „szerelem a halál árnyékában” toposza egyidős a melodráma műfajával, komoly és kontemplatív alternatívaként szolgálva a sokszor mondvacsinált konfliktusokkal terhelt romantikus komédiákkal szemben. A könnyfakasztó alműfaj az utóbbi években a tizenéveseknek/kora huszonéveseknek szóló young adult kategóriá­ban született újjá nemcsak a filmben, de az irodalomban is (Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni; Most jó; Csillagainkban a hiba; Mielőtt megismertelek). A korai halállal párhuzamosan az idő előtti felnövést és felelősségvállalást, illetve az ártatlanság végét is tárgyaló történetek izgalmas (és kissé nyomasztó) képet festenek korunk fiatal felnőttjeiről, de hogy az egyes darabok mennyire hervasztóak tudnak lenni, azt pont az Éjjeli napfény bizonyítja.

A boldogság kerékkötője filmünkben egy xeroderma pigmentosum nevű ritka betegség, ami lehetetlenné teszi a főhős Katie számára, hogy a napra menjen. A mindenféle vámpíros és tündérmesei potenciált hordozó kór persze nem akadályozza meg a lányt abban, hogy találkozzon hozzá hasonlóan fotogén szerelmével (akit a merev és apja bájos esetlenségét öröklő Patrick Schwarzenegger alakít) és az önfeledt együttlét közepette végül napsugarak érjék a bőrét. Hiába nem győzi hangsúlyozni a film, hogy a fiatalok mennyit tesznek egymás személyes kiteljesedéséért, és milyen éretten kezelik az egyre közelebb araszoló halált, ha az őket alakító színészek híján vannak az alapvető intimitást megteremtő kifejezőeszközöknek is.

Forgalmazza a Freeman Film

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.