Film

Hang nélkül

  • TPP
  • 2018.06.03 13:05

Film

Még a horrorfilm műfajában is csak az a mű tud igazán hatni, amelyben az alaphelyzet valamelyest hasonlít a valóságra. Ám egy olyan mozi, amelynek alaphelyzete az, hogy egy posztapokaliptikus világban csak teljes szótlanságban, óvatos mozdulatokkal, minden neszt kerülve lehet életben maradni, mert különben jönnek a vak, ám radarhallású alienek, és megeszik az óvatlan zajongót, nem csak életidegen, de olyan dramaturgiai csapdát tartalmaz, amelyből nem lehet kijönni. Mert mi történhet? Lopakodnak az emberek (itt egy család), mutogatnak, óvatoskodnak, de előbb-utóbb úgyis lesz valami zörej, hiszen erre megy ki a játék, hogy legyen, és akkor jön a szörny, hegyes fogsorát csattogtatva. Ami viszont ennyire kiszámítható, azon nem segít Emily Blunt sem, hiába retteg oly élethűen, miközben egy frissen talpába fúródott százas szöggel próbál egy fürdőkádba rejtőzve, hangtalanul szülni egy éberen hallgatózó, emberhúsra éhes marslakó társaságában (ez nem a Monty Python-os verzió, minden full komoly). Végezetül a szerepet nem puszta megélhetési okokból vállaló színésznőre hárul a nemes feladat (aki feltétlenül személyesen szeretne részesülni a film nyújtotta élményben, innentől ne folytassa az olvasást), hogy amikor már minden veszni látszik, már a hős papa is meg van éve, elővegye a duplacsövűt, aztán csak úgy lelője vele a sárkányt. Basszus, hogy ez eddig nem jutott eszébe!

Az alienek valójában nem a húst, csak az agyat eszik meg.

A UIP–Duna Film bemutatója

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.