Film

Elvira Lind: Bobbi Jene

  • - sisso -
  • 2018. április 14.

Film

Elvira Lind: Bobbi Jene című 2017-es táncos dokumentumfilmje leginkább szerelmi és hivatástörténet kortárstánc-referenciákkal, amelyek a világ egyik leghíresebb társulatával, az Ohad Naharin által alapított, izraeli Batsheva Dance Companyvel kapcsolatosak. A tavalyi New York-i Tribeca Film Festival dokumentum szekciójában nagy sikert aratott a dán–svéd kop­ro­dukcióban készült alkotás, az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon viszont nem kapott díjat, de Tomer Heymann 2015-ös Mr. Gaga című, Ohad Naharinról szóló, különleges életrajzi filmje miatt felkapta rá a fejét, akit érdekel a modern tánc története. A Bobbiról, az Amerikából húszévesen Tel-Avivba települt, majd a társulatban nevelkedett, azután önállósodni vágyó, táncosnőről szóló Lind-film azért nem ugyanaz a truváj. Ott kezdődik a sztori, amikor a film szerint sztárrá lett Bobbi úgy döntött, ott hagyja mesterét, a társulatot, aktuális szerelmét, Or Schraiber táncost, visszamegy az Államokba, és saját iskolát, társulatot, koreográfusi karriert csinál. Ebből leginkább a távkapcsolati szál lehetetlensége és melodrámája domborodik ki, valamint egy bizarr szóló performansz, amely talán a felnőtté válásról, az elszakadásról, a függetlenségért való küzdelemről szól, és mindenképpen tabukat döntöget, de nem mutat belőle a film eleget ahhoz, hogy kiválósága felől biztosak lehessünk. Ohad Naharin csupán háromszor jelenik meg a történetben, de olyan jó viszonyban van a kamerával, hogy azok a film legérdekesebb pillanatai. Meg még a híres amerikai színésznő, a Veszett a világ Lulája, Laura Dern felbukkanása villanyozza fel a kedélyeket.

Sonntag Pictures / French Quarter, 2017, 94 perc

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.