Érzékek iskolása (Gryllus Dorka fh.)

  • - vba -
  • 1996. október 4.

Film

A nyolcvanas évek közepének jelentékeny irodalmi szenzációja volt egy addig ismeretlen, Csokonai Lili névre hallgató nőíró Tizenhét hattyúk című kötete. Megjelent a könyvhétre, pusmogni kezdtek a magyarok rögtön - ahogy szoktak mindig -, hogy kit is rejt az álnév. Aztán kiderült, hogy Esterházy Pétert rejti, de a siker ettől nem csökkent. A Tizenhét hattyúk-at is elérte sorsa, film lett belőle Sólyom András rendezésében, bemutatták a Filmszemlén, majd meglepően nehézkes körülmények között talált forgalmazóra. Most a mozikba került; a Narancs a főszereplőt, a főiskolás Gryllus Dorkát kérdezte a filmről.
A nyolcvanas évek közepének jelentékeny irodalmi szenzációja volt egy addig ismeretlen, Csokonai Lili névre hallgató nőíró Tizenhét hattyúk című kötete. Megjelent a könyvhétre, pusmogni kezdtek a magyarok rögtön - ahogy szoktak mindig -, hogy kit is rejt az álnév. Aztán kiderült, hogy Esterházy Pétert rejti, de a siker ettől nem csökkent. A Tizenhét hattyúk-at is elérte sorsa, film lett belőle Sólyom András rendezésében, bemutatták a Filmszemlén, majd meglepően nehézkes körülmények között talált forgalmazóra. Most a mozikba került; a Narancs a főszereplőt, a főiskolás Gryllus Dorkát kérdezte a filmről.

Magyar Narancs: A Filmszemle idején írtunk Sólyom András filmjéről, akkor ügyvédi levélben kértél helyreigazítást, miszerint olvastad Esterházy Péter könyvét már a forgatás előtt is. Utólag hogy tetszik a megfilmesítés?

Gryllus Dorka: Az Esterházy-könyv megfilmesítése? Nem tudom, mert én benne voltam, és már nem tudom objektíven nézni. Ha nem én lennék a főszereplője, akkor lehet, hogy ezt meg tudnánk beszélni, de nekem ennyi... nem tudom.

MN: A megfilmesítéseket általában kedveled?

GD: Nem tudom.

MN: Kedveled a jelentékeny irodalmi művekből készült filmeket, mint a Háború és béke például?

GD: Attól függ. Amit nem olvastam, azt általában szeretni szoktam.

MN: Ezt olvastad.

GD: Hát nem érted, hogy nem tudom objektíve nézni ezt a filmet?

MN: Szubjektíve mit gondolsz róla?

GD: Én szerettem csinálni nagyon.

MN: A végeredményről mit gondolsz? Nem a forgatásról, a végeredményről.

GD: Amikor először láttam, akkor nagyon izgultam, és végig figyeltem a szomszédomban ülő embereket, hogy most tüsszent, levegőt vesz, kimegy, visszajön, úristen, ennek nem tetszik, ez borzasztó. Aztán másodszor Prágában láttam, akkor már úgy néztem, hogy jaj, akkor is de jó volt, és amikor itt voltunk, akkor meg ott, szóval másodszorra már olyan volt, mint egy családi nyaralásról szóló videófilm.

MN: Ilyen filmet képzeltél első filmednek?

GD: Nem képzeltem, hogy nekem lesz első filmem.

MN: Színművészeti főiskolás vagy, csak gondoltál arra, hogy valamikor filmezni fogsz.

GD: Igen, de ha valamit konkrétan elképzelek, az nem szokott bejönni. Inkább nem is szoktam elképzelni, vagy ha igen, akkor már tudom, hogy az már nem is fog összejönni.

MN: Nem gondoltál arra, hogy ez a szerep beskatulyázhat?

GD: Én nem tudtam, a film után jöttem rá, hogy ennyire elütök az emberektől. Én azt hittem, hogy nekem ilyen barna hajam van, barna szemem, de semmi különös.

MN: Nem a cigánylány-dolgot kérdezem, hanem hogy szexjelenetekkel sűrűn tűzdelt a szereped.

GD: Nem, mert azóta semmi ilyen szerepajánlatot nem kaptam, hogy vetkőzzek.

MN: Kaptál azóta szerepet?

GD: Igen, forgattam a Listáról című filmben Rozgonyi Ádámnál meg a Honfoglalásban. Sopsits Árpáddal csináltunk egy Légyfogó című filmet.

MN: Esterházyval beszéltél a film után?

GD: Igen.

MN: És mit mondott?

GD: Hogy a miénk, szeretjük.

MN: Film vagy színpad?

GD: Nagyon szeretek filmezni, de nem tudom, lenne-e rá lehetőség, hogy csak filmezzek. De a színházat is nagyon szeretem.

MN: Szerepálom?

GD: Hát ez ugyanaz: ha most elmondanám, soha nem játszanám el.

MN: Babonás vagy?

GD: Igen.

MN: Mondjuk péntek 13-ra esik.

GD: Nem, annyira nem.

MN: Fekete macska, pók?

GD: A pók, az jó, a pókot, azt bírom. Meg ha kifordítva veszek fel valamit, akkor nem fordítom meg.

MN: Ha fekete macskát látsz, mit csinálsz?

GD: Attól függ. A barátnőm, a Móni nagyon babonás. Akkor visszafordulok, ha vele vagyok. Ha egyedül vagyok, tovább szoktam menni.

MN: Tényleg? A legjobb módszer, ha az ember a bal válla fölött átköp. Próbáld ki.

GD: Majd megpróbálom.

MN: A forgatáson lett volna egy jelenet, ahol hárman üzekedtetek volna a Nagy Krisztával, illetve a Kaszás Attilával, de a Kriszta nem ment bele a dologba, ami azért meglepő, mert Tyereskovaként a dalszövegei, hogy úgy mondjam: szabadszájúak.

GD: A Kriszta nem akart levetkőzni a filmben, ez volt. Egyébként felvettük ezt a jelenetet, csak nem került be a filmbe. De nem vetkőzött le a Kriszta.

- vba -


Hattyúk dala

Érzékek iskolája

A Sólyom András Esterházy-adaptációjának forgalmazása körül kialakult helyzet, a nemszeretem hangulat már azt sejtette, hogy fanyalgás lesz a film körül. Általában a magyar filmek körül fanyalgás van, mert vagy az a képlet, mint a katasztrofális Sándor-Makk-Jancsó-produkció esetében, amikor a sajtó, ha nem hozsannázott is, de az idős alkotók korábbi, valóban felbecsülhetetlen értékű műveire tekintettel, tartózkodóan bánt a kritikával, vagy mint a közönségfilmnek szánt három idei magyar alkotás esetében, amikor az örömforrást az szolgáltatta, hogy esetleg magasabb lesz a nézőszám, mint az alkotók szűkebb családi köre numerikusan.

Az Érzékek iskolájának van esélye, hogy vállalható nézettséget teljesítsen: van benne jó nő, szex, a mai magyar rögvalóság felszínének súrlása, nagyon jó a zene (az Ando Drom elsősorban), nincs benne viszont autóshajsza, pirotechnika, robbantásos-baszásos-partraszállós romantika. Az Esterházy Péter nyelvi leleményétől részlegesen megfosztott történet persze minden határon túl banális, de a filmtörténetek általában banálisak, s ezzel nincs is baj. Az Udvaros Dorottya által képviselt idősebb barátnő/vékony leszbikus szál-vonulat leginkább a félreértett korszellemnek akar megfelelni; funkciótlan, semmiből semmibe tartó a filmben. Ami ennél funkciótlanabb, az a vizuális effektek, a piros meg narancssárga szűrők és a fekete-fehér képek használata, ember legyen a talpán, aki rendszert lát bele, szabad asszociatív használatnak meg nem eléggé vad.

Akárhogy is, az Érzékek iskolája megéri a jegy árát, mert jobb, mint a Mission: Impossible Tom Cruise-zal a főszerepben, pedig arra rögtön lett pénz, és a forgalmazás sem döcögős.

- v -

Érzékek iskolája, színes magyar, 1995. Rendezte: Sólyom András; operatőr: Máthé Tibor; szereplők: Gryllus Dorka, Kaszás Attila, Kovács Lajos, Nagy Kriszta. Bemutatja a Hétfői Műhely.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.