Érzéki és titokzatos: a Félvilág ma este a Duna Tv-n

Film

Fülledt erotika, fojtogató feszültség és a századelő leghíresebb kurtizánja az új magyar tévéfilmben. De ki ölte meg Mágnás Elzát? A főszerepben Kovács Patrícia, Gryllus Dorka, Döbrösi Laura és Kulka János.

Ritka pillanat, tévénézésre biztatunk mindenkit. Hosszú idő után kivételesen megint érdemes a köztévé egyik csatornájára kapcsolni; nem, nem a botcsinálta hírgyárosokra, hanem a Dunára, ahol ma este, 21.25-től Szász Attila legújabb tévéfilmjét vetítik. (Majd egy hétig itt online elérhető.)

Úgy tűnik, végképp divatba jött a tévéfilm. Vagy az történt, hogy Köbli Norbert forgatókönyvíró és rendező társai  – ezúttal ismét Szász Attila – megtalálta azt a piaci rést, ahol különösebb bravúr nélkül nagyszerűen lehet minőségi filmeket bemutatni. (Az alkotópáros A berni követ – kritikánk itt – esetében már egyszer bizonyított.) Verseny ugyan nem nagyon van a tévéfilmek mezőnyében, de a jóra mindig van kereslet, a Félvilág pedig van annyira jó, hogy simán felveheti a versenyt a magyar mozifilmek többségével. Vásznon is megállta volna a helyét, sokkal inkább odavaló, mint egynémely mozifilmnek mondott hazai próbálkozás.

false

Utazókosarat vet partra a Duna, benne egy gyönyörű nő holtteste. Ő Mágnás Elza (Kovács Patrícia), a Monarchia talán leghíresebb kurtizánja. Élete úgy indult, mint a dualizmus korabeli szegény leányzók legtöbbjéé, de Elza elég törekvő volt ahhoz, hogy egy jobb élet reményében  áruba bocsássa magát. Nem is akárhogyan!  Híresen szép, ellenállhatatlanul vonzó és társasági emberként sem utolsó kéjnő vált belőle, majd, ha úgy tetszik, övé lett a főnyeremény; egy tehetős úr kitartottja lett.

false

Max Schmidt (Kulka János) bútorgyáros lényegében megvásárolta a nőt, játékszerként kedvére használta, de óvatos ember lévén egyszersmind kalitkába zárta, mint egy egzotikus madarat. Nagy hibát követett el, mert az izgalmakra, a finom gondoskodásra, az újabb és újabb szerelmekre áhítozó nőt ezzel ideje korán elveszítette. Méghozzá kétszer is. Ám nem csak a dúsgazdag férfi epekedett a kurtizánért, Elzát lépten-nyomon kíváncsi tekintetek övezték, oda volt érte a fiatal költő (Sándor Péter), a friss cselédlány (Döbrösi Laura), vagy a barátnőből és munkatársból lett komorna (Gryllus Dorka), akit hol a szerelem, hol a kibírhatatlan féltékenység emészt.

Rossz vége lett az élvhajhász szerelemnek, a kegyes vagy kegyetlen hazugságoknak, a kínzó féltékenységnek. Még jó, hogy rossz vége lett, mert az nem lehet, hogy a három nő – Kató, a naiv cseléd, Rózsi, a zsémbes komorna és a csodás Elza – közötti titokzatos, szenvedélyes viszony és a végletes hatalmi játszmák végül ne torkolljanak tragédiába.

false

A miliő csodás, a  remekül fényképezett film illúziókeltő képet ad az első világháború előtti rejtélyes gyilkosság világáról. Szász Attila kosztümös pszichodrámát rendezett, profi produkciót, melyben nem annyira az akción, sokkal inkább az összetett jellemeken, a karakterek fejlődésén vagy épp bukásán van a hangsúly, meg persze a fülledt erotikán, a jeleneteket átható, erős atmoszférán. Remek e drámai közeg, lubickolnak is benne a színészek: Kulka János megannyi filmes remeklés után most sem adja alább, és Kovács Patrícia, Gryllus Dorka és Döbrösi Laura triójáról is csak a legjobbat lehet mondani.

Premier: december 30., 21.25, Duna Tv (majd egy hétig itt online elérhető.)

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?