Tévé

Ezeket én jobban tudom - Havas a pályán

Havas a pályán

Film

"Tündéri volt, meg tudnám zabálni" - méltatta alkalmi vendége, Tétényi Éva esztergomi polgármester árvízi szereplését-helytállását a magyar televíziózás fenebácsija, az adásról adásra majd' mindig káoszba fulladó műsorát a nyári szünet előtt utoljára végigkínlódó Havas Henrik. A pillanat derült, a megdicsért rokonszenves városvezető szerényen, de azért öntudatosan sugárzik, a hangulat elégedett és bizakodó.

A Havas rutinján edzett s ilyesformán ugyancsak rutinos tévénéző persze már jól tudja, hogy ez a békebeli béke nem tarthat sokáig, hiszen a megelőző hét kipécézhető ügyeit feltálaló filmbejátszások menetrend szerint szabadítják el a poklot az asztal körül. "Ezeket én jobban tudom", "ilyenek ezek", "ebből egy szó sem igaz", "butaságot mondasz", "mindegy, hagyjuk" - sorjáznak egyhamar a műsorvezető letorkoló megjegyzései, a kulturált beszélgetés műfajának nagyobb dicsőségére és a nyílt, elvtársias légkör kellő érzékeltetésére. Félreértés ne essék, Havas nyerseségében még mindig van egy szemernyi vonzerő, elvégre a bárdolatlanság már-már az őszinteséggel határos jelenség, s ez utóbbiból bizony jóval több is elkélne a beszélgetős műsorokban (is). Csakhogy a nagyhangú fölény itt még véletlenül sem nyerhet intellektuális színezetet, s ha jólneveltségből aktuálisan el is tekintenénk Havas tőrőlmetszett, demagóg cigányozásától (a fentebb említett "ilyenek ezek" éppen ebből a szakaszból való), még akkor is jócskán maradnak dermesztően bornírt mondatok a műsorban. Például az a saját gyermekkorától és kályhabegyújtási praxisától elindított - némi felülfogalmazással - gondolatmenet, amely a trafikmutyi témája kapcsán oda konkludál, hogy nevetséges megtiltani a kiskorúaknak a cigarettavásárlást, hiszen a gyerekek úgyis bármikor lophatnak a szüleik cigarettájából. (Meg hát egyébként is, mi ez a partidrogokhoz képest...)

"Ez miről jutott az eszedbe?" - kérdezik a Havas Henrik változatos múltjának kimeríthetetlen tárházából elővonszolt sztorik hallatán újra meg újra a hol higgadtabb, hol felindultabb beszélgetőtársak, akik ezúttal amúgy szinte minden témát kényszeresen a demokratikus ellenzék akut vezetői és programválsága felé kanyarítanak. Merthogy ők is érzik, hogy az ilyen "értelmiségi okoskodások" önmagukban nem elegendőek a remélt változáshoz. Bár persze felmerülhet a nézőben a kérdés, hogy vajon kijár-e az értelmiségi jelző egy olyan, felvételről sugárzott stúdióbeszélgetésnek, ahol ilyen mély értelműnek szánt mondatok vágnak az arcunkba: "a cárok és Napóleon is előre tekintett, és nagyot csinált". Vagy ahol Tormay Cécile-ről szólván az írónő műveit hangsúlyozottan nem olvasó Váradi Júlia kétszer is imigyen fogalmaz: "elég jó olvasmány állítólag az, amit annak idején megírt".

A Havas a pályán mostantól nyári szünetet tart, s mint a címszereplő kétszer is elmondta e szezonzáró adásban, neki eddig senki nem szólt, hogy ne folytatnák a műsort. Lehet, hogy talán szólni kellene neki?

ATV, június 15.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.