tévésmaci

Farkasfog, a magvetemény

  • tévésmaci
  • 2013. február 24.

Film

Amikor Sztupa és Troché a közeli világvárosban lévő székházuk könyvtárában armanacot (Larressingle X.O.) szürcsölve a múltról fecsegtek, Sztupa azt kérdezte, hogyan meséljem el a teherpróbát? Vagy inkább azt, amikor még csak épült a híd és a míniumos korrózióvédelemtől narancssárga volt az egész, a pillérek, a kötélzet, minden tök narancssárga.

Nem kell elmesélned, az Aranyfej című filmben az épülő hídon menekülnek az amerikai műkincstolvajok a magyar rendőrség és a magyar gyerekek elől, szerintem abban is míniumszínű. De egyfelől ki néz meg egy láthatatlan filmet, másfelől pedig félreérted az egészet, nem az a lényeg, hogy az épülő Erzsébet híd narancssárga volt, hanem az a lényeg, azt kell elmesélnem, hogy milyen volt. Milyen volt az, hogy egészen kicsi fiú voltam, és ott magasodott az a monstrum, teljesen másmilyen színe volt, mint bárminek az általam ismert világban, teljesen más színe volt, mint bárminek Budapesten. Szóltak, hogy ne örüljek, nem marad ilyen, rendes színe lesz, de nem érdekelt. Hogyan lehet elmondani, hogy micsoda dolog ez. S tényleg, amikor a teherpróba volt, akkor már rendes színe volt, valahol az egészen világos szürke és fehér közötti halvány mezőkön játszó szín, csalódott voltam, de el tudtam fojtani magamban, mert kellett a hely átélni azt a csodát, hogy villamosok, buszok és csurig rakott teherautók állják tele, de úgy, hogy beleállnak egymás farába, nincs egy talpalatnyi hely, ahol lehajolhatnál az elejtett zsebkendődért. Hogyan mondjam el akár csak azt, hogy járt rajta a villamos? Mondd meg, Troché, hogyan mondjam el? Próbáld úgy, ahogy most nekem, kicsit bután, de nagyon szenvedélyesen. Egyébként viszont mi a fenének mondanád el bárkinek is, a butaságot nem értenék, a szenvedélyt még kevésbé, senkinek semmi köze hozzá. Aki átélte, az sem biztos, hogy ezt jegyezte meg belőle. Ja, járt rajta a villamos, és? Mindezt nyilván magadnak kéne ismételgetned, hogy el ne felejtsd, már azt, hogy volt rád hatással valami, amit még ilyen esetlenül is, de szavakba lehet önteni. Még akkor is, ha speciel a kutya sem érti. Hagyjuk is, a tévét mindenki érti.

Pénteken (25-én) a Cinemax 21.45-kor adja a hosszú farth-ok és egyéb virtuózkodások tökéletesen értelmetlen filmjét A szakács, a tolvaj és a szeretője címmel. A kor összes szava benne cseng ebben az 1989-es műben, hülye kor volt, azt hittük, hogy még a manierizmusból is kisülhet valami.

Szombaton viszont a tv2 este hétkor elindítja az Elementaryt, Sherlock és Watson címmel, mely amerikai sorozat az angol Sherlocknak valami rímékelése lenne, amiben Watson személye a truváj, vajon nő-e a szegény? Még szép, hogy szegény, hisz Lucy Liu játssza. A Film Mánia este kilenctől sugározza Bruce Lee Tomboló ökör című marhaságát - milyen legyen az öröktárgy? Marha jó (mondhattam volna sületlenséget is). Egyes értelmezések szerint persze ökölről van szó inkább, de én az ököljogot elítélem, éljenek a tanult tinók!

Vasárnap21.40-kor A belső ember,Spike Lee 2001-es nekiveselkedése következik a tv2-n. Nincs hozzá egy rossz szavam se, noha lehetne.

Hétfőn adásszünet, szenteljünk az emlékezésnek. A múlt héten, 52 éves korában, szívleállás következtében elhunyt Robert F. Chew, akit mi Joe Stewartként, vagy még inkább Proposition Joe-ként ismertünk. A hírt természetesen a Baltimore Sun hozta le.

Kedden este tizenegykor a Film Mánián régi barátaink, A Jó, a Rossz és a Csúf lépnek fel. Mit mondhatnék én erre Tarantinónak vagy Raiminek? Western? Leó ne!

Szerdán Titus Pullo domborít a Nem írnek való vidékben (naná, az HBO-n), és a ViaSat3 fél tíz előtt ráküldi az angol Sherlockot a tv2-n ugyanakkor második résztávját futó amerikaira. S valami műsorváltozásban fellép a Dunán a frissen dekorált hűtőszekrényem részegen - ha nem hiszik, járjanak utána. Inkább elárulom: megküldték díszdoktornak Zanussi valamikori filmrendezőt, ezért kilenc után a Duna leadja az Illuminációt. Örülünk. Ám érte aligha kell bekapcsolni a tévét, legfeljebb a biztonsági öveket.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.