Farrukh, a gázoló színész akart lenni

  • - kg -
  • 2016. november 5.

Film

Tádzsikisztán egyetlen hírességet sem adott a világnak az utóbbi ötven évben.

Hiába törjük a fejünket, hogy megcáfoljuk Farrukhot, végül mégiscsak igazat kell adnunk a Moszkvában érvényesülni próbáló tádzsik fiatalembernek. Farrukh pillanatnyi kétségbeesésében ugyanis azt hánytorgatja fel a tádzsikokat sújtó sorsnak, hogy Tádzsikisztán egyetlen hírességet sem adott a világnak az utóbbi ötven évben, de még Moszkvának sem. Farrukh – a Más munkája kockáin a Verzió fesztiválon – elénk táruló küzdelme azonban nemcsak pillanatnyi kétségbeesésekből áll, hanem tartósakból is: ami olykor felcsillan, az nem a remény, hanem a sok rozsdás limlom között egy-egy fényesebb darab, ami némi pluszpénzt hoz a színészi álmokat dédelgető, de jobbára lomizásból élő fiatalember konyhájára. Az emlegetett konyháról sem tudunk sok szépet elmondani: messze esik az az álmok városától, a térkép szerint nem is olyan távoli Moszkvától; Farrukh nem hogy az áhított színészi feladatokhoz nem jut közelebb, de Moszkva is zárva marad előtte – a város peremvidékének tákolmányai között húzza meg magát ő is, családja is.

false

És ha mindez nem lenne elég, hogy mindennemű mosolyt eltüntessen a happy endben reménykedő képünkről, még a sorsnak nevezett valaminek is abszurd tervei vannak hősünkkel. Mert nem sokkal azután, hogy végre egy igazi forgatáson is kipróbálhatja magát egy igazságtalanul gyilkossággal vádolt migráns szerepében, Farrukh maga kerül bíróság elé halálos gázolásért.

Gyenyisz Sabajev rendeltetésszerűen használja dokumentumfilmezésre vásárolt kameráját: közelről követi hősét a meghittebb, otthoni pillanatok, a csendes imák és családi ünnepek közben éppúgy, mint a moszkvai álom hajszolása során. Még a metró mozgólépcsőjén sem tágít mellőle, a nyomában lohol, hogy lépést tartson a forgatásra siető, ám késésben lévő fiatalemberrel, aki makacsul azon van, hogy ötven év után végre egy tádzsikot ünnepeljen Moszkva és a világ – ami ezúttal egy és ugyanaz.

Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy számottevő változást az 51. év sem hozott e téren.

Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, 2016. november 8–13., Budapest

Figyelmébe ajánljuk

A tudatlanság hatalma

  • - turcsányi -

A Leidseplein (Leiden tér) Amszterdam kitüntetett helye, valaha ide futott be a leideni út, ma turisták éjjel-nappali gyülekezőhelye, fények és nyüzsgés, a létező világok legjobbika, kábé száz méterre innen lőtték fejbe 2021 nyarán Peter R. de Vriest, az ország egyik vezető bűnügyi újságíróját, aki épp egy híres maffiaper koronatanújának volt a tanácsadója.

A levegőben

Magyarországon elképzelhetetlen a zsigeri gyűlölet, amely a francia rendőröket övezi különféle (elsősorban, de nem kizárólag) szélsőbaloldali eszmék hívei közt.

Úgyszólván páratlan

Mivel itthon a téma jószerivel a futottak még kategóriájába sem tartozik, megemlítenénk, hogy jövő vasárnap rendezik Romániában az államfőválasztás megismételt első fordulóját. (A második menet, már ha semmi nem jön közbe, május 18-án lesz.)

Elfogytak az ötletek

A miniszterelnök minden évben tiszteletét teszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító konferenciáján – az idén ezt március 7-én tartották. A szokásos menetrend szerint a kamara elnöke, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke is szólnak a meghívottakhoz – s bár 2021 óta Matolcsy György már nem tűnt fel az emelvényen, Varga Mihály most igen.