Fassbender karizmája fogott meg – Lenny Abrahamson

  • Szalkai Réka
  • 2014. augusztus 6.

Film

Ki a fene az a Frank Sidebottom? Hogyan kerül Michael Fassbenderre egy hatalmas műfej? Mi a sorsa az outsider zenésznek? És mi köze mindehhez a Pink Floydnak? A Frank című film rendezőjével, Lenny Abrahamsonnal beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Hogy került a filmkészítés közelébe?

Lenny Abrahamson: Kaliforniában, a Stanford Egyetemen csináltam a doktorimat filozófiából, amikor sikerült összehozni az első rövidfilmemet. Elég jól is szerepelt a fesztiválokon. Filosz-lét vagy filmkészítés – ez volt a nagy dilemmám. Végül maradt az egyetem. Utána visszatértem Írországba, és kezdhettem megint mindent elölről, már ami a filmes álmokat illeti. Egy nyomorúságos kis lakásban húztam meg magam, ott próbáltam írogatni. De élni is kellett valamiből, úgyhogy elkezdtem reklámokat rendezni. Hát, így kezdődött.

Fassbender, Abrahamson, Gleeson

Fassbender, Abrahamson, Gleeson

 

magyarnarancs.hu: Eddigi filmjei meglehetősen férfiközpontúak; ez alól a Frank sem kivétel…

LA: Önkéntelenül alakultak így a dolgok. Amúgy az ír tévének csináltam korábban egy minisorozatot, ott például a négy főszereplőből kettő nő. És szeptemberben kezdem forgatni Emma Donoghue A szoba című regényének a filmváltozatát: ez pedig egy huszonhárom éves nő története. Épp most választottam ki Brie Larsont a szerepre.

magyarnarancs.hu: Mennyi köze van Frank Sidebottom angol zenész-komikus alakjának a Frank fikciós történetéhez?

false

LA: Kétségtelen; Frank Sidebottom inspirációul szolgált a filmhez, ráadásul Jon Ronson forgatókönyvíró anno benne volt a zenekarában. Mégsem mondanám, hogy az ő életét dolgoztuk volna fel. Míg Sidebottom, a nyolcvanas évek manchesteri punk-komikusa csak a színpadon viselte a hatalmas papírmasé fejet, addig a filmbeli Frank önszántából sohasem válna meg az álcájától.

magyarnarancs.hu: Frank szerepére Michael Fassbendert az énekhangja alapján választotta ki?

LA: Nem igazán, inkább Fassbender karizmája fogott meg. Mivel Frank valódi arcát nem látjuk a film legnagyobb részében, ez egy olyan szerep, ahol minden mozdulatnak jelentősége van. Michael erős, férfias kisugárzása elengedhetetlen volt a a történet szempontjából.

magyarnarancs.hu: A film részben kritika is, a könnyűzenei ipar kritikája.

LA: Persze, bár ez már eléggé lerágott csont szerintem. Én inkább a zenészekre nehezedő nyomást akartam kihangsúlyozni, hogy mekkora stresszként élik meg, hogy jó zenét csináljanak. Tiszteletemet akartam kifejezni azok iránt, akiket Amerikában úgynevezett outsider zenészeknek hívnak: legyenek akármilyen tehetségesek is, nem élnek meg a mainstreamben, és talán éppen azért nem, mert megalkuvásra képtelenek. Hogy pár példát említsek; Daniel Johnston, Captain Beefheart, vagy éppen a Pink Floyd első, zseniális énekes-zeneszerzője, Syd Barrett is az olyan zenészek közé tartozott, akiknél egyáltalán nem a tehetség hiányán múlott, hogy nem sikerült a nagyobb áttörés.

magyarnarancs.hu: Netán önben is egy outsider zenész veszett el?

LA: Ó, nem. Bár én is gitározok, sőt, valaha még bandában is játszottam, de sohasem voltam elég jó ahhoz, hogy ebből bármi is kisüljön.

A Frank című film kritikája itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.