Fassbender karizmája fogott meg – Lenny Abrahamson

  • Szalkai Réka
  • 2014. augusztus 6.

Film

Ki a fene az a Frank Sidebottom? Hogyan kerül Michael Fassbenderre egy hatalmas műfej? Mi a sorsa az outsider zenésznek? És mi köze mindehhez a Pink Floydnak? A Frank című film rendezőjével, Lenny Abrahamsonnal beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Hogy került a filmkészítés közelébe?

Lenny Abrahamson: Kaliforniában, a Stanford Egyetemen csináltam a doktorimat filozófiából, amikor sikerült összehozni az első rövidfilmemet. Elég jól is szerepelt a fesztiválokon. Filosz-lét vagy filmkészítés – ez volt a nagy dilemmám. Végül maradt az egyetem. Utána visszatértem Írországba, és kezdhettem megint mindent elölről, már ami a filmes álmokat illeti. Egy nyomorúságos kis lakásban húztam meg magam, ott próbáltam írogatni. De élni is kellett valamiből, úgyhogy elkezdtem reklámokat rendezni. Hát, így kezdődött.

Fassbender, Abrahamson, Gleeson

Fassbender, Abrahamson, Gleeson

 

magyarnarancs.hu: Eddigi filmjei meglehetősen férfiközpontúak; ez alól a Frank sem kivétel…

LA: Önkéntelenül alakultak így a dolgok. Amúgy az ír tévének csináltam korábban egy minisorozatot, ott például a négy főszereplőből kettő nő. És szeptemberben kezdem forgatni Emma Donoghue A szoba című regényének a filmváltozatát: ez pedig egy huszonhárom éves nő története. Épp most választottam ki Brie Larsont a szerepre.

magyarnarancs.hu: Mennyi köze van Frank Sidebottom angol zenész-komikus alakjának a Frank fikciós történetéhez?

false

LA: Kétségtelen; Frank Sidebottom inspirációul szolgált a filmhez, ráadásul Jon Ronson forgatókönyvíró anno benne volt a zenekarában. Mégsem mondanám, hogy az ő életét dolgoztuk volna fel. Míg Sidebottom, a nyolcvanas évek manchesteri punk-komikusa csak a színpadon viselte a hatalmas papírmasé fejet, addig a filmbeli Frank önszántából sohasem válna meg az álcájától.

magyarnarancs.hu: Frank szerepére Michael Fassbendert az énekhangja alapján választotta ki?

LA: Nem igazán, inkább Fassbender karizmája fogott meg. Mivel Frank valódi arcát nem látjuk a film legnagyobb részében, ez egy olyan szerep, ahol minden mozdulatnak jelentősége van. Michael erős, férfias kisugárzása elengedhetetlen volt a a történet szempontjából.

magyarnarancs.hu: A film részben kritika is, a könnyűzenei ipar kritikája.

LA: Persze, bár ez már eléggé lerágott csont szerintem. Én inkább a zenészekre nehezedő nyomást akartam kihangsúlyozni, hogy mekkora stresszként élik meg, hogy jó zenét csináljanak. Tiszteletemet akartam kifejezni azok iránt, akiket Amerikában úgynevezett outsider zenészeknek hívnak: legyenek akármilyen tehetségesek is, nem élnek meg a mainstreamben, és talán éppen azért nem, mert megalkuvásra képtelenek. Hogy pár példát említsek; Daniel Johnston, Captain Beefheart, vagy éppen a Pink Floyd első, zseniális énekes-zeneszerzője, Syd Barrett is az olyan zenészek közé tartozott, akiknél egyáltalán nem a tehetség hiányán múlott, hogy nem sikerült a nagyobb áttörés.

magyarnarancs.hu: Netán önben is egy outsider zenész veszett el?

LA: Ó, nem. Bár én is gitározok, sőt, valaha még bandában is játszottam, de sohasem voltam elég jó ahhoz, hogy ebből bármi is kisüljön.

A Frank című film kritikája itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.