Fassbender karizmája fogott meg – Lenny Abrahamson

  • Szalkai Réka
  • 2014. augusztus 6.

Film

Ki a fene az a Frank Sidebottom? Hogyan kerül Michael Fassbenderre egy hatalmas műfej? Mi a sorsa az outsider zenésznek? És mi köze mindehhez a Pink Floydnak? A Frank című film rendezőjével, Lenny Abrahamsonnal beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Hogy került a filmkészítés közelébe?

Lenny Abrahamson: Kaliforniában, a Stanford Egyetemen csináltam a doktorimat filozófiából, amikor sikerült összehozni az első rövidfilmemet. Elég jól is szerepelt a fesztiválokon. Filosz-lét vagy filmkészítés – ez volt a nagy dilemmám. Végül maradt az egyetem. Utána visszatértem Írországba, és kezdhettem megint mindent elölről, már ami a filmes álmokat illeti. Egy nyomorúságos kis lakásban húztam meg magam, ott próbáltam írogatni. De élni is kellett valamiből, úgyhogy elkezdtem reklámokat rendezni. Hát, így kezdődött.

Fassbender, Abrahamson, Gleeson

Fassbender, Abrahamson, Gleeson

 

magyarnarancs.hu: Eddigi filmjei meglehetősen férfiközpontúak; ez alól a Frank sem kivétel…

LA: Önkéntelenül alakultak így a dolgok. Amúgy az ír tévének csináltam korábban egy minisorozatot, ott például a négy főszereplőből kettő nő. És szeptemberben kezdem forgatni Emma Donoghue A szoba című regényének a filmváltozatát: ez pedig egy huszonhárom éves nő története. Épp most választottam ki Brie Larsont a szerepre.

magyarnarancs.hu: Mennyi köze van Frank Sidebottom angol zenész-komikus alakjának a Frank fikciós történetéhez?

false

LA: Kétségtelen; Frank Sidebottom inspirációul szolgált a filmhez, ráadásul Jon Ronson forgatókönyvíró anno benne volt a zenekarában. Mégsem mondanám, hogy az ő életét dolgoztuk volna fel. Míg Sidebottom, a nyolcvanas évek manchesteri punk-komikusa csak a színpadon viselte a hatalmas papírmasé fejet, addig a filmbeli Frank önszántából sohasem válna meg az álcájától.

magyarnarancs.hu: Frank szerepére Michael Fassbendert az énekhangja alapján választotta ki?

LA: Nem igazán, inkább Fassbender karizmája fogott meg. Mivel Frank valódi arcát nem látjuk a film legnagyobb részében, ez egy olyan szerep, ahol minden mozdulatnak jelentősége van. Michael erős, férfias kisugárzása elengedhetetlen volt a a történet szempontjából.

magyarnarancs.hu: A film részben kritika is, a könnyűzenei ipar kritikája.

LA: Persze, bár ez már eléggé lerágott csont szerintem. Én inkább a zenészekre nehezedő nyomást akartam kihangsúlyozni, hogy mekkora stresszként élik meg, hogy jó zenét csináljanak. Tiszteletemet akartam kifejezni azok iránt, akiket Amerikában úgynevezett outsider zenészeknek hívnak: legyenek akármilyen tehetségesek is, nem élnek meg a mainstreamben, és talán éppen azért nem, mert megalkuvásra képtelenek. Hogy pár példát említsek; Daniel Johnston, Captain Beefheart, vagy éppen a Pink Floyd első, zseniális énekes-zeneszerzője, Syd Barrett is az olyan zenészek közé tartozott, akiknél egyáltalán nem a tehetség hiányán múlott, hogy nem sikerült a nagyobb áttörés.

magyarnarancs.hu: Netán önben is egy outsider zenész veszett el?

LA: Ó, nem. Bár én is gitározok, sőt, valaha még bandában is játszottam, de sohasem voltam elég jó ahhoz, hogy ebből bármi is kisüljön.

A Frank című film kritikája itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.