Betiltották a cigány témájú filmeket a Jameson CineFest–Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon, ezért a DunaDOCK filmesműhely szeptemberben nem tartja meg MasterClass programját, amelyre idén is szakmai kritériumok alapján válogattak nemzetközileg elismert külföldi és magyar dokumentumfilmeket. „Legnagyobb meglepetésünkre kiderült, hogy a CineFest csak akkor tud helyet adni szakmai programunknak, ha abban – terveinkkel ellentétben – nem szerepel magyarországi roma témájú film, vagy ha mégis, akkor az érintett filmek címe, tartalma és alkotóik nem lehetnek feltüntetve a fesztivál hivatalos programjában és semmilyen egyéb nyilvános fórumon” – tudatta közleményében a DunaDOCK csapata, Böjte Ágnes, Groó Diana, Trencsényi Klára és Ugrin Julianna.
A CineFest vezetősége azzal indokolta döntését, hogy a filmfesztivált idén az önkormányzati választások előtt rendezik, „így a politikai konfliktusok elkerülése végett, és biztonsági okokból nem vállalnak semmilyen magyarországi roma témájú filmvetítést, sőt a szokásos roma programjukat sem tartják meg”. Ezen állításokat szerdán Bíró Tibor, a filmfesztivál igazgatója több médiumnak is cáfolta, azonban tegnap már nem volt hajlandó kérésünkre megtenni ugyanezt, elmondása szerint egy MTI-közleményben adnak hírt a CineFestet érintő kényes kérdésről. Bíró a Népszabadságnak kategorikusan cáfolta a DunaDOCK közleményében megjelenteket, felidézte, hogy idén is tárgyaltak a DunaDOCK csapatával, de nem tudtak megegyezni a workshop tematikájáról.
| ||
A fesztiváligazgató azt kérte, hogy csak olyan roma tematikájú filmet hozzanak, ami aktuális, illetve pozitív hangvételű – ezzel harcolva a régióban különösen erős negatív cigánykép ellen, s mindez igazodjon a fesztivál hét éve tartó Roma-Kép programjához, amelynek keretében idén is öt, miskolci romákról készült portréfilmet vetítenek majd le. Mindebből az derül ki, hogy a programba kerülő, roma tematikájú film akkor „megfelelő”, ha elég pozitív hangvételű, tán kellőképpen vidám is, de feltételezzük, az se baj, ha esetleg zenés…
A DunaDOCK csapata ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, ezért az egyeztetések során elhangzottak miatt – amelyen a fesztiváligazgatón kívül részt vett Madaras Péter programigazgató is, s együttesen kifogásoltak konkrétan két roma témájú filmet – úgy döntöttek, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a CineFesten való részvételt. A DunaDOCK programjában 6 film szerepelt volna: 4 külföldi, amelyek között van spanyol, izraeli és lengyel is, ezek egyike sem romatémájú, és 2 magyar, egy klasszikus, Schiffer Pál Cséplő Gyuri (1978) című filmje, a másik pedig „egy nemzetközi fesztiválokat megjárt, friss dokumentumfilm”, amely információink szerint és kizárásos alapon (is) csak a Hajdú Eszter rendezte Ítélet Magyarországon lehetett volna.
E kettő történetesen roma témájú, és ha csak az utóbbi napok történéseit nézzük, nem csoda, hogy a filmfesztivál, ha tehetné, védőburkot vonna maga köré. Előbb a roma holokauszt emléknapján mondta Balog Zoltán, hogy Magyarországról nem deportáltak cigányokat, csak Ausztriából, Miskolcon pedig megkezdődtek a számozott utca – főként cigány – lakóinak kitelepítései, többek között a futballstadion építési munkálatai miatt, ugyanis kell a hely a parkolónak. Ráadásul a névadó whiskeymárka mellett a fesztivál fő támogatója a Balog vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a Magyar Nemzeti Filmalap – amely a DunaDOCKnak is 3 millió forint támogatást nyújtott –, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és Miskolc polgármesteri hivatala.
„A négy külföldinél semmi baj nem merült fel, de a két roma tematikájúra rá lett mutatva, hogy ezek nem felelnek meg, mert magyarországi roma témájúak. Amikor azt kérdeztük, hogy mi van, ha a külföldi filmek között is van roma témájú, azt a választ kaptuk, hogy azok lehetnek, csak a magyar nem. Erre nem tudok mit mondani, tényleg nincs is mit ezen ragozni – mondta Groó Diana, a DunaDOCK egyik tagja. – Nevetséges, hogy a mi roma programunkról meg az ő roma programjukról esik szó. Kikérjük magunknak, ugyanis a DunaDOCK nem roma program, hanem egy szakmai műhely, ahol nem etnikai tartalom alapján válogatjuk a vetíteni kívánt filmeket, hanem kizárólag szakmai alapon. Workshopról meg vetítésről beszélnek, pedig a MasterClass lényege, hogy filmeket vetítünk, amelyek alkotóit meghívjuk, a vendégek pedig előadást tartanak szakmai szempontok alapján.”
A DunaDOCK szerint személyes sérelmekről szó sincs, etikai kérdésről viszont annál inkább. Ezt bizonyítja (talán) az is, hogy mindeközben megkezdődött a fesztivál személyenkénti bojkottja, Vodál Vera, a CineFest kisjátékfilmes előzsűrijének tagja tette közzé nyilatkozatát, amelyben tudatja, hogy „a DunaDOCK szakmai programja kapcsán kialakult helyzet miatt nem tartok igényt az előzsűrizésért felajánlott honoráriumra, és nem kívánok részt venni a 2014-es CineFesten, továbbá minden ismerősömet a fesztivál bojkottjára buzdítom. Legalábbis azokat, akik hisznek az – Európai Unió Média Programja (a fesztivál egyik fő támogatója) által is képviselt – európai normákban és értékekben, továbbá a szakmai alapon történő kultúrafinanszírozásban.” Sőt már a Magyar Filmművészek Szövetsége is hangot adott nemtetszésének:
| „A leghatározottabban tiltakozunk a rasszista, kirekesztő alapú politikai cenzúra ellen, szolidaritásunkat fejezzük ki a DunaDOCK-ot szervező fiatal kollégáinkkal, és erre szólítjuk fel a Jameson CineFest programjaiba meghívott magyar és külföldi filmeseket is.” |
Közben persze a CineFest is észbe kapott, és visszautasította a rasszista vádakat. „Nem érzünk lelkiismeret-furdalást azért, mert nem hallgattunk, de nagyon sajnáljuk, mert a DunaDOCK összes tagja nagyon szerette ezt a fesztivált. Mi hisszük, hogy a dokumentumfilm olyan médium, amely segíti az egymás iránti empátiát, és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy független filmes szakmai program szabadságát korlátozhatja az aktuálpolitika” – mondta Groó Diana. Talán nem ártana, ha a CineFest szervezői is tüzetesen átgondolnák, miért is csinálják ezt az egészet.
