"Fatális és igazságtalan"(Fiath András filmrendező)

  • Gönczi M.
  • 2000. május 18.

Film

Magyar Narancs: A film sokszor maga a rendező. Független vagy kísérleti filmes vagy?

Magyar Narancs: A film sokszor maga a rendező. Független vagy kísérleti filmes vagy?Az idei filmszemlén ment első nagyjátékfilmje, a Veszett idők. Azóta mindössze négy alkalommal vetítették a Toldiban, s kérdéses, vajon eljut-e szélesebb közönség elé.

Fiath András: Szerintem nincs olyan, nem létezik független filmes, mert mindig minden függ valamitől, legtöbbször a hatalomtól és a pénztől. A Veszett idők nemhogy low-budget, de no-budget film. A pénzhiány az oka, hogy nem készült még el a fényhangos kópia. Ez útját állja a forgalmazásnak, hiszen így csak a két tekercses (kép + hang) változathoz szükséges technikai háttérrel rendelkező mozik tudják vetíteni. Ilyen viszont csak egyetlenegy van az országban, a Toldi. Visszatérve a kérdésedre, leginkább underground filmesnek érzem magam, de kísérletezőnek is másfelől.

MN: A filmet a Balázs Béla Stúdió (BBS) támogatta. Miért nincs pénz a végleges változatra?

FA: Én rendező vagyok, nincs beleszólásom a pénzügyekbe. A BBS segítsége nélkül viszont még ennyi sem valósulhatott volna meg.

MN: Elég érthetetlen, hogy a BBS felvállal egy filmet, és az szinte nézhetetlen állapotban kerül a filmszemlére.

FA: Nagyon kevés időnk volt, a vágásra is mindössze három hetünk maradt.

MN: A film viszont azóta dobozban van.

FA: Igen, pedig már több artmozi is kérte vetítésre - nem tudva az állapotáról. Szerencsére megoldódni látszik ez a képtelen helyzet. A vezetőség részéről konkrét ígéretet kaptam, hogy június elejére meglesz a lehetőség a standard fényhangos, forgalmazható kópia elkészítésére. Most erre várok. Különösképpen, hogy ez a film egyben a diplomamunkám is a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán.

MN: A történet 2017-ben játszódik Dunacityben. Mégsem érzem sci-finek, inkább szimbólumok és rejtett utalások sorának egy jól kidolgozott társadalomképben.

FA: A film eredetileg nem sci-finek készült. Pauer Henrik tragikus halála újragondoltatta, átkomponáltatta velem a történetet, ekkor merült fel Dunacity képe. A film maga laza epizódok végtelen sora, egy frusztrált utópia, amely egy feje tetejére állított világot mutat be, a mindennapok rémálmait, úgy, ahogyan azt a káros szenvedélyeknek (drog) hódoló emberek érzékelhetik. A középpontban a Miniszteri Orvosdoktorral készült, utópisztikus túlzásokkal interpretált interjú helyezkedik. E köré épül föl a sci-fi elemeket kerülő, non- lineáris történet.

MN: A filmben feltűnik egy óriásplakát "Legyőzni teret és időt" felirattal. Miért tartottad fontosnak kiemelni?

FA: A valóságidő, a filmidő, a relatív idő nem arányos, nem azonos. Ez az illuzórikus háromszög sokat foglalkoztatott.

MN: Előző kisfilmjeid, a Tranzit vagy az Idővakság is nagyrészt e körül mozognak.

FA: A sci-fi, az antiutópia - és köztük mára egyre keskenyebb a határ - is egyfajta időfilozófia, időutazás. Utazás, aminek előfeltétele a mozgás, a mozgás pedig maga az élet. Élet, amiről az emberek azt hiszik, hogy tudatosan szervezik, holott nagymértékben fatális és igazságtalan. Sokkal fontosabb a plakát, amin a szöveg áll. Általában a plakát. Világunk telis-tele van képekkel, mégis egyre kevesebb a látnivaló, amire érdemes odafigyelni. Cézanne mondta a század elején: "Minden eltűnőben van, az embernek igyekeznie kell, ha még látni akar valamit." Nyomasztónak tartom ezt a reklámözönt, ami körülvesz minket. Szemrongáló képorgia, amivel városaink minden képpel borítható felülete tele van, és megakadályozza az embert a tulajdonképpeni látni tudásban, helyet adva a nagyon rossz értelemben vett képimádatnak. Mindezekre ironizál egy üres plakátfelület előtt játszódó akciójelenet a filmben.

MN: Írtad, rendezted, fényképezted a filmet, sőt még a zenéjét is te szerezted. Lehet azt mondani, hogy ez egy egyszemélyes film?

FA: Nem. Semmiképpen sem. Az alkotói folyamatban nagyon sokan részt vettek a társoperatőr Matkócsik Andrástól kezdve a színészekig. Sőt Erhardt Miklós, a BBS egyik vezetőségi tagja is írt két nagyon jelentős dialógot bele.

MN: Tényleg folytatod?

FA: Igen, készülök a Veszett idők folytatására. A zöld láng szintén Dunacityben játszódik majd.

Gönczi M.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.