Film

Feledés

  • - kg -
  • 2013. május 18.

Film

Tom Cruise-nál vannak a kulcsok, meg van mondva neki, hogy ha elhagyja a Földet, oltsa el a villanyt, és zárja be az ajtót maga mögött, mert az utolsó embernek így illik. Tom becsülettel teszi a dolgát, egy szárnyas gondnok, aki ha elromlik valami, már repül is, a munkaórák leteltével pedig tüchtig, ámbár kissé vonalas feleség várja otthon, egy felhők feletti összkomfortos (+medence) bérleményben.

Tomnak fáj kicsit a szíve a hamuval behintett bolygóért, ahol annyi nagy baseballmeccset vívtak még a kétezres évek elején, csak aztán jöttek a dögevők, be kellett vetni az atomot, s bár megnyertük a háborút, a Földet elvesztettük, Tom legalábbis így tudja, mígnem jönnek a mígnemek hosszú tömött sorban, és jön Morgan Freeman (magyar hangja Reviczky Gábor). Olyan nincs, hogy Freeman az ellenség csapatában focizzon, a Szabadságszobor romba dőlhet, de nincs az a világvége, melyhez Freemannek ne lenne egy jó és megnyugtató szava, hiszen ezért szeretjük. A Feledésben mindenki azt hozza, amiért szeretjük, de leginkább a látványért lehetünk hálásak, mert az - szemben a gyenge lábakon álldogáló történettel - nagyon ki lett találva. Az sem baj, hogy hozott anyagból van az egész, 17 és fél másik sci-fi legjobb képeiből - azért sem kezdjük sorolni, hogy melyek ezek, különben is, egyszerűbb lenne azt sorolni, melyek nem. 'rületes sci-fi dömping várható idén Hollywoodból, a Mikrobit Michael Bay remake-eli, Pirxre Clooney vetett szemet, de a látottak alapján Cruise-nak sem kell szégyenkeznie; a Feledés úgy jó, ahogy van; látványosan, bután, szórakoztatóan.

Forgalmazza az UIP-Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.