Film

Feledés

  • - kg -
  • 2013. május 18.

Film

Tom Cruise-nál vannak a kulcsok, meg van mondva neki, hogy ha elhagyja a Földet, oltsa el a villanyt, és zárja be az ajtót maga mögött, mert az utolsó embernek így illik. Tom becsülettel teszi a dolgát, egy szárnyas gondnok, aki ha elromlik valami, már repül is, a munkaórák leteltével pedig tüchtig, ámbár kissé vonalas feleség várja otthon, egy felhők feletti összkomfortos (+medence) bérleményben.

Tomnak fáj kicsit a szíve a hamuval behintett bolygóért, ahol annyi nagy baseballmeccset vívtak még a kétezres évek elején, csak aztán jöttek a dögevők, be kellett vetni az atomot, s bár megnyertük a háborút, a Földet elvesztettük, Tom legalábbis így tudja, mígnem jönnek a mígnemek hosszú tömött sorban, és jön Morgan Freeman (magyar hangja Reviczky Gábor). Olyan nincs, hogy Freeman az ellenség csapatában focizzon, a Szabadságszobor romba dőlhet, de nincs az a világvége, melyhez Freemannek ne lenne egy jó és megnyugtató szava, hiszen ezért szeretjük. A Feledésben mindenki azt hozza, amiért szeretjük, de leginkább a látványért lehetünk hálásak, mert az - szemben a gyenge lábakon álldogáló történettel - nagyon ki lett találva. Az sem baj, hogy hozott anyagból van az egész, 17 és fél másik sci-fi legjobb képeiből - azért sem kezdjük sorolni, hogy melyek ezek, különben is, egyszerűbb lenne azt sorolni, melyek nem. 'rületes sci-fi dömping várható idén Hollywoodból, a Mikrobit Michael Bay remake-eli, Pirxre Clooney vetett szemet, de a látottak alapján Cruise-nak sem kell szégyenkeznie; a Feledés úgy jó, ahogy van; látványosan, bután, szórakoztatóan.

Forgalmazza az UIP-Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.