Film

Félvilág

  • - kg -
  • 2016. február 14.

Film

Szenzációs sztori: perverz nagytőkés (Schmidt Miksa) és gyilkos péklegény (Nick Gusztáv), felbujtó házvezetőnő (Kóbori Rózsi) és nagyotmondó riporter meg persze a Dunában hánykolódó utazókosár, melyben a pesti éj király­nője, a büfédámából lett magánzó, Mágnás Elza holtteste utazik. A kokott és kora a lehető legjobb helyen lett feldolgozva: a Kiscelli Múzeumban. A kiállításhoz a Félvilág című Elza-film nem ér fel, nem is akar, inkább melodrámában utazik, és sikerrel eleveníti fel a nyolcvanas évek kosztümös tévéfilmjeinek ódon világát, plusz egy kis szex, mert haladunk a korral. Ami a kérdéses kort (1914) illeti, azt a tévések főleg lakásbelsőkre, a drámát pedig négyfősre szűkítették. Elza halálában is jól érdekérvényesít: biztos helye van minden róla szóló produkcióban, de megjelenik Kóbori Rózsi is (Gryllus Dorka), az eredeti Rózsihoz képest más motivációkkal, és Miksát (Kulka János) is nehéz lenne kihagyni a buliból: elvégre perverz volt és dúsgazdag. Guszti ellenben sehol, pedig szabadulása után ő volt a Laktanya utca Mikulása, ám ez tényleg nem férhet már egy tévéfilmbe. Kárpótlásul feltűnik egy dekoratív mosogató és néhány ködben úszó utcarészlet; kis pénzből kicsi tízes évek. Az eredeti rablógyilkosság helyett kapunk két korrektül felskiccelt kokottsorsot néhány hiteles rezdüléssel Gryllus Dorka ábrázatán és egy szép szemű ártatlankát: belőle még bármi lehet. De a nagy pillanat csak a végén, a stáblistakor jön el, amikor Kovács Patrícia (a filmes Elza) egy Szép Ernő-verset énekel – merész húzás, mert Szép felől nézve azért egy kicsit iskolás ez az egész.

A filmet a Duna Tv mutatta be

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.