Film

Félvilág

  • - kg -
  • 2016. február 14.

Film

Szenzációs sztori: perverz nagytőkés (Schmidt Miksa) és gyilkos péklegény (Nick Gusztáv), felbujtó házvezetőnő (Kóbori Rózsi) és nagyotmondó riporter meg persze a Dunában hánykolódó utazókosár, melyben a pesti éj király­nője, a büfédámából lett magánzó, Mágnás Elza holtteste utazik. A kokott és kora a lehető legjobb helyen lett feldolgozva: a Kiscelli Múzeumban. A kiállításhoz a Félvilág című Elza-film nem ér fel, nem is akar, inkább melodrámában utazik, és sikerrel eleveníti fel a nyolcvanas évek kosztümös tévéfilmjeinek ódon világát, plusz egy kis szex, mert haladunk a korral. Ami a kérdéses kort (1914) illeti, azt a tévések főleg lakásbelsőkre, a drámát pedig négyfősre szűkítették. Elza halálában is jól érdekérvényesít: biztos helye van minden róla szóló produkcióban, de megjelenik Kóbori Rózsi is (Gryllus Dorka), az eredeti Rózsihoz képest más motivációkkal, és Miksát (Kulka János) is nehéz lenne kihagyni a buliból: elvégre perverz volt és dúsgazdag. Guszti ellenben sehol, pedig szabadulása után ő volt a Laktanya utca Mikulása, ám ez tényleg nem férhet már egy tévéfilmbe. Kárpótlásul feltűnik egy dekoratív mosogató és néhány ködben úszó utcarészlet; kis pénzből kicsi tízes évek. Az eredeti rablógyilkosság helyett kapunk két korrektül felskiccelt kokottsorsot néhány hiteles rezdüléssel Gryllus Dorka ábrázatán és egy szép szemű ártatlankát: belőle még bármi lehet. De a nagy pillanat csak a végén, a stáblistakor jön el, amikor Kovács Patrícia (a filmes Elza) egy Szép Ernő-verset énekel – merész húzás, mert Szép felől nézve azért egy kicsit iskolás ez az egész.

A filmet a Duna Tv mutatta be

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”