Film

Félvilág

  • - kg -
  • 2016. február 14.

Film

Szenzációs sztori: perverz nagytőkés (Schmidt Miksa) és gyilkos péklegény (Nick Gusztáv), felbujtó házvezetőnő (Kóbori Rózsi) és nagyotmondó riporter meg persze a Dunában hánykolódó utazókosár, melyben a pesti éj király­nője, a büfédámából lett magánzó, Mágnás Elza holtteste utazik. A kokott és kora a lehető legjobb helyen lett feldolgozva: a Kiscelli Múzeumban. A kiállításhoz a Félvilág című Elza-film nem ér fel, nem is akar, inkább melodrámában utazik, és sikerrel eleveníti fel a nyolcvanas évek kosztümös tévéfilmjeinek ódon világát, plusz egy kis szex, mert haladunk a korral. Ami a kérdéses kort (1914) illeti, azt a tévések főleg lakásbelsőkre, a drámát pedig négyfősre szűkítették. Elza halálában is jól érdekérvényesít: biztos helye van minden róla szóló produkcióban, de megjelenik Kóbori Rózsi is (Gryllus Dorka), az eredeti Rózsihoz képest más motivációkkal, és Miksát (Kulka János) is nehéz lenne kihagyni a buliból: elvégre perverz volt és dúsgazdag. Guszti ellenben sehol, pedig szabadulása után ő volt a Laktanya utca Mikulása, ám ez tényleg nem férhet már egy tévéfilmbe. Kárpótlásul feltűnik egy dekoratív mosogató és néhány ködben úszó utcarészlet; kis pénzből kicsi tízes évek. Az eredeti rablógyilkosság helyett kapunk két korrektül felskiccelt kokottsorsot néhány hiteles rezdüléssel Gryllus Dorka ábrázatán és egy szép szemű ártatlankát: belőle még bármi lehet. De a nagy pillanat csak a végén, a stáblistakor jön el, amikor Kovács Patrícia (a filmes Elza) egy Szép Ernő-verset énekel – merész húzás, mert Szép felől nézve azért egy kicsit iskolás ez az egész.

A filmet a Duna Tv mutatta be

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.