Film

Félvilág

  • - kg -
  • 2016. február 14.

Film

Szenzációs sztori: perverz nagytőkés (Schmidt Miksa) és gyilkos péklegény (Nick Gusztáv), felbujtó házvezetőnő (Kóbori Rózsi) és nagyotmondó riporter meg persze a Dunában hánykolódó utazókosár, melyben a pesti éj király­nője, a büfédámából lett magánzó, Mágnás Elza holtteste utazik. A kokott és kora a lehető legjobb helyen lett feldolgozva: a Kiscelli Múzeumban. A kiállításhoz a Félvilág című Elza-film nem ér fel, nem is akar, inkább melodrámában utazik, és sikerrel eleveníti fel a nyolcvanas évek kosztümös tévéfilmjeinek ódon világát, plusz egy kis szex, mert haladunk a korral. Ami a kérdéses kort (1914) illeti, azt a tévések főleg lakásbelsőkre, a drámát pedig négyfősre szűkítették. Elza halálában is jól érdekérvényesít: biztos helye van minden róla szóló produkcióban, de megjelenik Kóbori Rózsi is (Gryllus Dorka), az eredeti Rózsihoz képest más motivációkkal, és Miksát (Kulka János) is nehéz lenne kihagyni a buliból: elvégre perverz volt és dúsgazdag. Guszti ellenben sehol, pedig szabadulása után ő volt a Laktanya utca Mikulása, ám ez tényleg nem férhet már egy tévéfilmbe. Kárpótlásul feltűnik egy dekoratív mosogató és néhány ködben úszó utcarészlet; kis pénzből kicsi tízes évek. Az eredeti rablógyilkosság helyett kapunk két korrektül felskiccelt kokottsorsot néhány hiteles rezdüléssel Gryllus Dorka ábrázatán és egy szép szemű ártatlankát: belőle még bármi lehet. De a nagy pillanat csak a végén, a stáblistakor jön el, amikor Kovács Patrícia (a filmes Elza) egy Szép Ernő-verset énekel – merész húzás, mert Szép felől nézve azért egy kicsit iskolás ez az egész.

A filmet a Duna Tv mutatta be

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.