vaklárma

Fetisizálj, baby!

Film

Ah, a nő… angyal ő és démon, szeleburdi csitri, számító dög, finom belső szerveinek egészen ékes bársony tokja – vagy bármi, amit fetisizálni lehet.

Hófehér bőre hideg vászon, amelyre a férfi, fantáziájának végtelen filmjét vetítheti, rendezői változatban, egyetlen vágással középen.

A férfiak költötte nőalakoknál olykor kevés mókásabb (szánalmasabb) figura van. De ne higgyük, hogy csak férfi írhat károsan életszerűtlen nőkről, elvégre az internalizált szexizmus nem játék. Egyre több az olyan, nők készítette film, amelyben már-már GILF (nagymama, akinek belenyalnának a lekvárjába) repül rá pelyhedző fiúkra olyan helyzetekben, amelyekért fordítva már lángba borítanánk az internetet (lásd: Mindenütt férfi, július 4-től a mozikban). Ilyen dupla standardokkal ugyanis az életben nem lesz komolyan vehető az egyenjogúság gondolata.

A női főszereplő tehát egy skálán helyezhető el autentikusság tekintetében, de ha sikerül is a kész figurával a valóság felé hajlani, az érdekel-e majd egyáltalán valakit?

A női lét nehézségeit hol is, mint a tiné­dzserkorban lehet a leglátványosabban bemutatni, ahol minden gond összesűrűsödik, pláne akkor, ha az ember lányánál reproduktív betegséget diagnosztizálnak, ami idejekorán determinálja az utat, amelyet járnia kell. Az Intim pokol (június 27., Max) című felnövéstörténet valószínűleg az itt felsorolt lista üdítő kivétele lesz hiteles reprezentáció szempontjából.

Ha már beteges bálványozás, annak talán a legdemonstratívabb példája Taylor Swift, a született szomszéd lány esete, akinek június 21-én a Maxra érkezik dokusorozata legújabb beefjéről Scooter Braunnal. Mi sem bizonyítja jobban, hogy sok férfi csak felületet keres saját vágyai projektálására, mint maga a „girl next door” kifejezés. A nő, akinek legfőbb jellemzője a semmilyenség. Aki ott van mellettünk, de soha el nem érhetjük, gyönyörű, de nem tud róla, és természetesen a csak foltokban szakállasodó szomszéd fiúra vár, hogy felvilágosítsa.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."