film - Egy nap

  • - kg -
  • 2011. október 27.

Film

Emmát és Dextert, a két friss diplomást a jóisten is egymásnak teremtette - persze ha ez elsõ együttlétükkor már kiderül, aligha arat akkora sikert David Nicholls bestsellere, mely évtizedeken át követi az évente pont egy évet öregedõ fiatalok össze- és szerteágazó életét. Így tesz a filmváltozat is, sõt ennél is tovább húzza, 1988-tól napjainkig fut a két angol szál, minden évben ugyanazon naptári napon - ama bizonyos elsõ éjszaka évfordulóján - tudósítva a szereplõk testi-lelki hogylétérõl. Nem biztos, hogy a rendezõi akarat diktálta így, mindenesetre sajátos, a romantika mûfajától szokatlan sorsok rajzolódnak ki az éves jelentésekbõl. Dexter ellenszenves pályakezdõbõl ellenszenves yuppie-vá, majd ellenszenves apává érik, s Emmán sem fog ki semmi: az õ útjaként a szürke egérkébõl a szürke egérkévé válás van kijelölve. Nagyon is reális fordulatok ezek (például aki seggfej, az is marad), csak egy másik filmben lenne a helyük, nem egy olyanban, mely a Nick Hornby-iskola legjobb tanulója akar lenni. A kívánt feelingnek keresztbe tesz az is, hogy az elsõ és majdhogynem egyetlen poénra (kedves beszólásra) majd húsz évet kell várni, és az is szinte elvész a kényszeredett bájolgásban, melybõl jól nem, de kicsit rosszul is csak Anne Hathawaynek sikerül kijönni. Az epizódok közt jó esetben 363 napnak kéne eltelnie, de élettapasztalatok helyett csupán annyi látszik, hogy a két fõszereplõ ruhát és nézést cserélt. Mástól meg se kottyanna a dolog, de Lone Scherfigtõl (Olasz nyelv kezdõknek) ez azért csalódás.

Forgalmazza a Big Bang Média

** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.