Príma primavera

  • - turcsányi -
  • 2009.04.16 00:00

Film

Edelényi János új filmjének felütése roppant módon emlékeztet Janisch Attila 1991-es Árnyék a havonjának kezdésére. A hősök (akkor Miroslav Baka, most Lukáts Andor) bankrablásba keverednek: "rosszkor vannak rossz helyen".

Ha bűnt találsz, vagy rád talál a bűn, mit kezdesz vele? Janisch hőse nem totojázik, fölkapja, magához ragadja a bűnt (centrum áruházas nejlonszatyorba van csomagolva az), s menekülőre fogja. Csak az időbeliségben van különbség: Lukáts Andor magához engedi vagy inkább csalja a bűnt (egy magyart furcsán, de bájosan törõ, sutácska kárpátaljai Bonnie Parkerbe van csomagolva). Janisch képei korának meghatározó látásmódjához tették hozzá a magukét: a magyar film e máig jellegzetes arcát szokás általában Fehér György nevéhez kötni (másokhoz legalább ennyire kéne): Edelényi Fehér Györgynek (és saját kedves édesapjának, Edelényi Gábornak, aki Fehér operatőreként működött például a "legendás" III. Richárdban) dedikálja filmjét. Ám az erre vonatkozó inzert után látunk egy viszonylag lendületes és roppant színes utazást a gyermekkor megszépítő messzeségű világába. Itt régi idők színészei (Máthé Erzsi, Schubert Éva, Gera Zoltán és Djoko Rosic) járják soha véget nem érő táncukat, bár ráncosak és nem is pörög már annyira a lábuk, de mire az elvénült gyermeknek vagy magát szimpla autistának kiadó életművész, Lukáts Andor megoldja a dolgokat fotografikus memóriája és lefegyverző képalkotó ereje (rajzkészsége) segedelmével, addigra õk is megfiatalodnak (amit szerencsére nem látunk). És az élet is megint szép lesz valószínűleg.

Ám ez rajtunk szemernyit nem segít.

A Mokép bemutatója

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.