Külvárosi mulató

  • - ts -
  • 2009.04.16 00:00

Film

Tudja a manó, hogy mit szólna a művelt világ kifinomultabb része, ha mondjuk egy magyar filmben téliszalámival nyilazó pulikutyák fürdenének a tokajiban. Felteszem, röhögnének, ami arra utalna, hogy a művelt világ (különösen a kifinomultabb fele) kettős mércével mér.

Van, akiknek szabad önreflexív imázsfilmekkel tömni a dolgozók fejit, a magyart ellenben mindenki báncsa. Emir Kusturicának is szabad például ilyenekkel jönni - bár az sem véletlen, hogy francia (cannes-i) díjakat kap ezért.

Christophe Barratier filmrendezõ alig is csavarja meg ezt a figurát - tesz hozzá egy kis Amerikát; végtére is a Szabadság-szobor mellett a Lumiére testvéreket is a franciák ajándékozták az Újvilágnak.

A harmincas évek dús történelmi hátterű közepén járunk a címben jelzett vendéglátó-ipari objektumban. A tulaj öngyilkossággal köszönti az újévet, bezár, majd újraindul a bejzli, a mondén (sõt mondain) élet héroszairól pillanatonként derül ki, hogy érzõ, tisztességes, szeretetre és vacsorára vágyó kicsi polgárok, akik ha módjuk nyílik rá, feltétlenül ellentmondanak a gonosznak. S amikor elnyerik a méltó jutalmukat, az egész világ olyan lesz, mint a korai hollywoodi musicalekben, és a nõk elmennek, de visszajön a lányuk, és az egészen ott lebeg némi technicoloros fátyol, és bármelyik füstös sarokból elõugorhat bármikor egy új, egy énekes Edith Piaf.

Barratier filmje persze a maga módján szép is meg nézhetõ is, de ez a szcéna akkor volt utoljára õszinte, amikor jódlizó, bõrnadrágos bürgerek dugtak zergetollas kiskalapban a Bajor-Alpok alján.

A Forum Hungary bemutatója

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.