Film - Pygmalion és a transzgenezis - Pedro Almodóvar: A bőr, amelyben élek

  • Békés Bálint
  • 2011. szeptember 8.

Film

Megszeppent harmincas csávó fekszik a műtőasztalon, amikor - a még mindig csupa sárm - Antonio Banderas fölé hajol, s a helyzet tisztázása céljából közli, hogy vaginabeültetést végzett el rajta, minden simán ment. Csakhogy az új szerv még némi tágításra szorul, így a sebész akkurátusan sorba rendezi fallikus szerszámait, miközben a kamera hol az áldozatra, hol e bizarr eszközökre fókuszál.

A rövid, ám kíméletlen, morbid szcéna a film tán legütősebb képsora.

A korai filmek hangvételét sokban idéző, botrányosan rossz című A bőr, amelyben élek a megszállott plasztikai sebész és kísérleti nyula viszonyán át kalauzol a végzetes szenvedélyek, a sűrű sötét múlt és az identitáskérdések labirintusába. A feleségét és lányát sok éve elvesztő Ledgard doktor lelkifurdalástól hajtva égésálló emberi bőr fejlesztésén ügyködik, mindenfajta etikai aggályát félretéve az illegális génmanipulációs kísérletekkel szemben. Miközben házi laboratóriumában tudományos rekordokat döntöget, egyre közelebb kerül a valamikori nejévé maszkírozott fogolyhoz, akit amúgy sem véletlenül választott.

Vagyis egy hamisítatlan Pygmalionba oltott kortárs Frankensteinnel állunk szemben. A James Whale-től Mundruczó Kornélig annyiszor elregélt mítoszt a régi motoros spanyol szerző minden manírjával együtt is eredetien és hatásosan csomagolja újra. Igaz, egyes pillanatok és motívumok zavaróan kényszeredettek (mint az átoperált önazonosságát tápláló buta jógaműsor a tévében), mi több, végkövetkeztetése sem túl eredeti, de mindezt képes feledtetni bravúros mesterségbeli és elbeszélői tudása. Nemcsak a két szorosan kötődő mítoszt és az eltérő hangulatokat mixeli jó érzékkel, de a melodrámai alapozású sztorit fölturbózza némi kölcsönös bosszúvággyal mindkét érintett (tudós és "szörny", aki itt csöppet sem szelíd teremtés) részéről. Majd az egészhez kapunk egy lazán felrakott sci-fi keretet is (a távoli 2012-ben járunk).

Hiába, Almodóvar azon kevesek egyike, aki képes nemcsak élvezhetően, de újszerűen elmesélni egy történetet, aminek rezüméje alig is több annál, mint hogy "kutyából nem lesz szalonna".

A Budapest Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Múzeum Hatvanpusztán

Egy-két ezer ember tüntetett Hatvanpusztán szombat délután. A rendszert biztosan nem döntik meg ezzel, de legalább szívtak egy kis friss levegőt. De mennyi legyen a belépő a jövőre megnyitó Korrupció Múzeumba?

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak.