Szépen sorban, egymás után lesznek publikusak a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) határozatai. Az MNF legutóbbi két (az egyik és a másik) tanácskozása során hozott döntései közül szemezgettünk, amelyek ezúttal igen változatosak. Akad köztük: „nem támogatja”, „elhalasztja, egyúttal konzultációra hívja az alkotókat”, „a forgatókönyv végső változatát/verzióját elfogadta”, „nem támogatja, nem járul hozzá a koprodukciós partner beszállásának kiváltásához”, „elfogadta, az utolsó részlet folyósítását engedélyezi, a támogatási célt megvalósítottnak, a támogatási szerződést lezártnak tekinti” és így tovább.
| ||
Mindez önmagában csak mérsékelten lenne érdekes: természetes, hogy egy ekkora hatalommal és támogatási alappal rendelkező állami kulturális szervezet dönt, határoz, elfogad és elutasít. Ám ezúttal nem is a finanszírozás mértéke miatt érdemes picit figyelni, hanem sokkal inkább a szereplők színre lépése – vagy annak hiánya – okán.
Nem, nem, nem
A filmalap nem támogatja a forgatókönyv/filmtervfejlesztés célú pályázatot az André és Norma Jeane, a Teleki, a Ziccer, a Pipás Pista, a Szólítsatok Brad Pittnek!, a Nagy fekete ló és a cseresznyefa, A pasim nem kóser és a Gyűlölet rabságában filmtervek esetében, amelyekről a közleményből – a címek alapján simán lehet, hogy nem véletlenül – nem tudunk meg semmit. Ezen esetekben pusztán a film érdekesnek aligha mondható címe mellett csupán a pályázati azonosító szám és a nemleges döntés vált hangsúlyossá. Pedig vannak most is olyan visszautasított szereplők, akiknek a személye is publikus és nem nyertek, például nem támogatják filmgyártás célú pályázat formájában Brady James Corbet rendezésében (forgatókönyv: Mona Fastvold, producer: Kemény Ildikó) az Egy vezér gyermekkora című filmet sem.
Akad olyan film is, amely esetében a döntést a filmalap elhalasztotta, sőt az alkotókat konzultációra hívta. Így járt Mészáros Márta (a filmgyártás-előkészítés célú pályázat benyújtása során) az Aurora Borealis – Északi fény című filmjével, de a Tasnádi István által írt, Robert Dornhelm rendezésében tervezett Its’ Showtime Siberia!/Túl az Óperencián is. Ehhez képest Sándor Pál reménykedhet, Vándorszínészek című tervének végső forgatókönyvét elfogadta a bizottság, épp itt az ideje, hogy egy kicsit „konzultáljanak”, akárcsak a Pusztai Ferenc produceri kezei alatt alakuló Kút című film esetében, amit Gigor Attila fog rendezni.
Majdnem zöld
Ehhez képest Mundruczó Kornél Jég című filmtervének forgatókönyv/filmtervfejlesztés célú pályázatát 5 millió 200 ezer forinttal támogatják, amelynek Mundruczó nemcsak rendezője, de forgatókönyvírója is. A cím alapján arra következtethetünk, hogy az alkotó – a Frankenstein-terv után – újra egyik színházi munkáját (amely a Trafóban, majd a Nemzeti Színházban futott hosszan, nagy sikerrel) viszi majd vászonra, amennyiben a Szorokin-mű ilyen-olyan adaptálásáról van szó. De támogatják Kenyeres Bálint leendő rendezését, a Jó katona című projekt 2. draftjának előkészítését 1 millió 500 ezer forinttal.
Krstic Milorad – aki producere, írója és rendezője is filmjének – Ruben Brandt, a gyűjtő című munkáját, pontosabban a filmgyártás előkészítését 50 millió forinttal segíti a filmalap.
Örülhet – bár nem biztos, hogy teljes mértékben – Fliegauf Bence is, akinek Hímpor című filmje kapcsán, „az utolsó részlet folyósítását – a gyártási támogatási szerződésben szereplő elkülönített bankszámlára – engedélyezi”, bármit is jelentsen e kitétel, azonban a filmalap nem támogatja, nem járul hozzá (!) a koprodukciós partner beszállásának kiváltásához.
Valahogy így járt Vidnyánszky Attila is, aki a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban színre vitt Úri muri című Móricz-adaptációt rendezné meg, a forgatókönyv/filmtervfejlesztés célú pályázatának támogatása már nem kérdés: a Filmszakmai Döntőbizottság a forgatókönyv első változatát elfogadta, de a forgatókönyv további fejlesztését, újabb változat elkészítését nem támogatja, a támogatási folyamatot lezártnak tekinti. Azonban még ott van még Vidnyánszky eddig be nem mutatott első mozifilmje is (eddig csupán tv-filmeket jegyez), amely Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című költői eposzából született, amely befejezése enyhén szólva elhúzódott.
Hát így dönt, döntöget a filmalap, amely most épp csendesen oszt-osztogat, miután a Pálfi-féle Toldi-balhé, na meg a remekül lezajlott filmhét után lett egy kis csend.
