Film

Gunman

  • - kg -
  • 2015. május 9.

Film

Sean Penn új hasizmokat vásárolt magának, vagy ezek még a régiek, csak eddig nem volt alkalma mutogatni őket – a rejtély a Muszkli & Müzli oknyomozó új­ság­íróiért kiált, de jöhetnek a Horse & Bull munkatársai is, mert bika is van a filmben. Penn nem a bikát alakítja, hanem egy bérgyilkost, ámbár nem nagy a különbség. Érdekes fordulat ez a színész karrierjében, eddig nem a hasizom felől közelített a karakterek felé, de meglehet, épp a magamutogatás és a megfelelő személyi edzők fájó hiánya okozta e mostani izmozást. Vonakodva bár, de meg kell jegyeznünk, hogy a Gunman rendezője az a francia pali, aki Liam Neesont is kihúzta a választékosan beszélő, de keveset kereső jellemszínészek csávájából. Kerülnénk a heveny takenezést, de a rendező személye és Penn harcias modora ezt elkerülhetetlenné teszi. Két fontos információt találtunk még a stáblistán. Az egyik, hogy a színész maga is részt vett a Kongótól Barcelonáig ívelő történet megszülésében – ismerve jószolgálati múltját, nyilván az afrikai realitásokért tehető felelőssé. A másik, hogy Barcelona bikaviadal-mentes város, szóval, húzzuk az időt, mert olyan nehéz kimondani: Javier Bardem, Idris Elba és Ray Winstone egy olyan filmben látható együtt Penn-nel, mely a nevetségességig komolyan veszi magát: ahelyett, hogy folyvást lőnének, a jeles színészek enigmatikusan néznek a messzeségbe, és még magasabbak is Penn-nél, a fő-fő action herónál! A film egyetlen helyén lévő szereplője egy fehérneműmodellnek is beillő színésznő, aki a nagy nemzetközi konfliktusok közepette is képes bugyira vetkőzni.

A Big Bang Media bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.