Film

Ha Isten úgy akarja

  • 2016. február 21.

Film

Bejelentésre készül a nagypolgári család ­fiú sarja. A roppant felvilágosult, talpig liberális család már előre bekészíti örömet és elfogadást közvetítő gesztusait a bizonyára szorongó, de másságát mégis felvállaló ifjú coming outjához. Lesz is elfogadás meg ölelés – csak a mosoly sikerül kényszeredettre. Csak a csillár szakad le, plafonostul: belül, titokban, pszt. Kívül tartani kell a maszkot, fogadni elfele, ami jön. De hát a fene egye meg: mér’ nem buzi az a kölök inkább? Mi az, hogy megtalálta Jé­zust? Meg hogy pap akar lenni? Meg még bele is dumál a jól temperált életvitelbe, amelyben a zugivó mama jótékonykodásba, a konzum­idióta nővér a legújabb divattrendek követésébe fojtja az élete üressége miatt érzett bánatát? A családfőnek sincs Istenre szüksége, mert ő maga az Isten! Menő szívsebész, akinek szeme rebbenésére is meglapul orvos és beteg. Nem tűrheti hát, hogy egyetlen fiát elorozza az általa életnek vélt törtetésből holmi pap. Fondorlatos tervet eszel ki, hogy leleplezze, ellehetetlenítse, megsemmisítse a karizmatikus lelki vezetőt, akinek szavait isszák a fiatalok, s aki az ő fiacskája fejét is telebeszélte ezzel a jézusos maszlaggal. De mi van, ha a csuhás jár túl a professzor úr eszén?

Az aránylag friss tempójú, le csak néha ülő komédia, amelyben nem a szokott klisékből épül a helyzetkomikum, s a tálalás is méltó az olasz vígjátéki színjátszás hagyományaihoz, végül még a valódi nyitottság és a hiteles elfogadás tárgykörében is képes megfontolásra érdemes állításokat tenni.

Forgalmazza a Cinenuovo

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”