Interjú

„Háborús helyzetben”

Hogir Hirori dokumentumfilmes

Film

2014-ben az Iszlám Állam népirtást követett el, amelynek áldozatai az iraki Szindzsár területén élő kurd vallási kisebbség, a jazidik voltak. A Yazidi Home Center nevű apró szervezet önkéntesei az ISIS által szexrabszolgává tett jazidi nőket kutatják fel a hatalmas szíriai al-Hol menekülttáborban – életveszélyes akcióikról szól a héten mozikba kerülő Sabaya című dokumentumfilm.

Magyar Narancs: Összesen hány jazidi nőt rabolt el és tett szexrabszolgává az Iszlám Állam?

Hogir Hirori: A Yazidi Home Center becslése szerint több mint 3 ezer nőről lehet szó. Az önkénteseik több mint 200 nőt mentettek meg, és ez a szám csak nőtt, amióta befejeztem a Sabaya forgatását.

MN: Egyedül ez a kis, önkéntesekből álló szervezet foglalkozik a jazidi nők mentésével?

HH: A Szíriai Demokratikus Erők csak nekik adtak engedélyt arra, hogy behatoljanak az al-Hol menekülttáborba. A Yazidi Home Center jogosítványa arra szól, hogy kimenekítsék a jazidi nőket, és visszajuttassák őket a családjukhoz.

MN: Miért tekinti az Iszlám Állam a jazidikat ellenségnek?

HH: Az Iszlám Állam szemében a jazidik ördögimádók, az iszlám árulói, mert a saját vallásukat követik. Az ISIS ezért feljogosítva érzi magát, hogy megölje a jazidi férfiakat és a rabszolgává tegye a jazidi nőket. A többségüket szexrabszolgákká teszik, aztán adják-veszik egymás közt. Egy-egy nőnek 15–20 tulajdonosa is lehet. A fiatal jazidi fiúkból pedig ISIS-katonákat képeznek, miután alapos agymosásnak vetették alá őket. Az agymosás az ISIS fő stratégiája, a nőkkel is ezt csinálják. Minél fiatalabb korban rabolnak el egy lányt, annál valószínűbb, hogy sikeres lesz az agymosás. Öt-hat éves lányok elrablásáról is hallottam. Ha valaki öt évet tölt az ISIS fogságában, el fogja hinni, hogy megérdemli a sorsát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.