Interjú

„Háborús helyzetben”

Hogir Hirori dokumentumfilmes

Film

2014-ben az Iszlám Állam népirtást követett el, amelynek áldozatai az iraki Szindzsár területén élő kurd vallási kisebbség, a jazidik voltak. A Yazidi Home Center nevű apró szervezet önkéntesei az ISIS által szexrabszolgává tett jazidi nőket kutatják fel a hatalmas szíriai al-Hol menekülttáborban – életveszélyes akcióikról szól a héten mozikba kerülő Sabaya című dokumentumfilm.

Magyar Narancs: Összesen hány jazidi nőt rabolt el és tett szexrabszolgává az Iszlám Állam?

Hogir Hirori: A Yazidi Home Center becslése szerint több mint 3 ezer nőről lehet szó. Az önkénteseik több mint 200 nőt mentettek meg, és ez a szám csak nőtt, amióta befejeztem a Sabaya forgatását.

MN: Egyedül ez a kis, önkéntesekből álló szervezet foglalkozik a jazidi nők mentésével?

HH: A Szíriai Demokratikus Erők csak nekik adtak engedélyt arra, hogy behatoljanak az al-Hol menekülttáborba. A Yazidi Home Center jogosítványa arra szól, hogy kimenekítsék a jazidi nőket, és visszajuttassák őket a családjukhoz.

MN: Miért tekinti az Iszlám Állam a jazidikat ellenségnek?

HH: Az Iszlám Állam szemében a jazidik ördögimádók, az iszlám árulói, mert a saját vallásukat követik. Az ISIS ezért feljogosítva érzi magát, hogy megölje a jazidi férfiakat és a rabszolgává tegye a jazidi nőket. A többségüket szexrabszolgákká teszik, aztán adják-veszik egymás közt. Egy-egy nőnek 15–20 tulajdonosa is lehet. A fiatal jazidi fiúkból pedig ISIS-katonákat képeznek, miután alapos agymosásnak vetették alá őket. Az agymosás az ISIS fő stratégiája, a nőkkel is ezt csinálják. Minél fiatalabb korban rabolnak el egy lányt, annál valószínűbb, hogy sikeres lesz az agymosás. Öt-hat éves lányok elrablásáról is hallottam. Ha valaki öt évet tölt az ISIS fogságában, el fogja hinni, hogy megérdemli a sorsát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.