Interjú

„Háborús helyzetben”

Hogir Hirori dokumentumfilmes

Film

2014-ben az Iszlám Állam népirtást követett el, amelynek áldozatai az iraki Szindzsár területén élő kurd vallási kisebbség, a jazidik voltak. A Yazidi Home Center nevű apró szervezet önkéntesei az ISIS által szexrabszolgává tett jazidi nőket kutatják fel a hatalmas szíriai al-Hol menekülttáborban – életveszélyes akcióikról szól a héten mozikba kerülő Sabaya című dokumentumfilm.

Magyar Narancs: Összesen hány jazidi nőt rabolt el és tett szexrabszolgává az Iszlám Állam?

Hogir Hirori: A Yazidi Home Center becslése szerint több mint 3 ezer nőről lehet szó. Az önkénteseik több mint 200 nőt mentettek meg, és ez a szám csak nőtt, amióta befejeztem a Sabaya forgatását.

MN: Egyedül ez a kis, önkéntesekből álló szervezet foglalkozik a jazidi nők mentésével?

HH: A Szíriai Demokratikus Erők csak nekik adtak engedélyt arra, hogy behatoljanak az al-Hol menekülttáborba. A Yazidi Home Center jogosítványa arra szól, hogy kimenekítsék a jazidi nőket, és visszajuttassák őket a családjukhoz.

MN: Miért tekinti az Iszlám Állam a jazidikat ellenségnek?

HH: Az Iszlám Állam szemében a jazidik ördögimádók, az iszlám árulói, mert a saját vallásukat követik. Az ISIS ezért feljogosítva érzi magát, hogy megölje a jazidi férfiakat és a rabszolgává tegye a jazidi nőket. A többségüket szexrabszolgákká teszik, aztán adják-veszik egymás közt. Egy-egy nőnek 15–20 tulajdonosa is lehet. A fiatal jazidi fiúkból pedig ISIS-katonákat képeznek, miután alapos agymosásnak vetették alá őket. Az agymosás az ISIS fő stratégiája, a nőkkel is ezt csinálják. Minél fiatalabb korban rabolnak el egy lányt, annál valószínűbb, hogy sikeres lesz az agymosás. Öt-hat éves lányok elrablásáról is hallottam. Ha valaki öt évet tölt az ISIS fogságában, el fogja hinni, hogy megérdemli a sorsát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.