Interjú

„Háborús helyzetben”

Hogir Hirori dokumentumfilmes

Film

2014-ben az Iszlám Állam népirtást követett el, amelynek áldozatai az iraki Szindzsár területén élő kurd vallási kisebbség, a jazidik voltak. A Yazidi Home Center nevű apró szervezet önkéntesei az ISIS által szexrabszolgává tett jazidi nőket kutatják fel a hatalmas szíriai al-Hol menekülttáborban – életveszélyes akcióikról szól a héten mozikba kerülő Sabaya című dokumentumfilm.

Magyar Narancs: Összesen hány jazidi nőt rabolt el és tett szexrabszolgává az Iszlám Állam?

Hogir Hirori: A Yazidi Home Center becslése szerint több mint 3 ezer nőről lehet szó. Az önkénteseik több mint 200 nőt mentettek meg, és ez a szám csak nőtt, amióta befejeztem a Sabaya forgatását.

MN: Egyedül ez a kis, önkéntesekből álló szervezet foglalkozik a jazidi nők mentésével?

HH: A Szíriai Demokratikus Erők csak nekik adtak engedélyt arra, hogy behatoljanak az al-Hol menekülttáborba. A Yazidi Home Center jogosítványa arra szól, hogy kimenekítsék a jazidi nőket, és visszajuttassák őket a családjukhoz.

MN: Miért tekinti az Iszlám Állam a jazidikat ellenségnek?

HH: Az Iszlám Állam szemében a jazidik ördögimádók, az iszlám árulói, mert a saját vallásukat követik. Az ISIS ezért feljogosítva érzi magát, hogy megölje a jazidi férfiakat és a rabszolgává tegye a jazidi nőket. A többségüket szexrabszolgákká teszik, aztán adják-veszik egymás közt. Egy-egy nőnek 15–20 tulajdonosa is lehet. A fiatal jazidi fiúkból pedig ISIS-katonákat képeznek, miután alapos agymosásnak vetették alá őket. Az agymosás az ISIS fő stratégiája, a nőkkel is ezt csinálják. Minél fiatalabb korban rabolnak el egy lányt, annál valószínűbb, hogy sikeres lesz az agymosás. Öt-hat éves lányok elrablásáról is hallottam. Ha valaki öt évet tölt az ISIS fogságában, el fogja hinni, hogy megérdemli a sorsát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.