Film

Haverok fegyverben

  • - kg -
  • 2016. szeptember 25.

Film

Hogy miért olyan vonzó a fegyverkereskedelem a feltörekvő amerikai fiatalok körében, azt már számos művészeti ág körüljárta. A magas irodalom részéről Jonathan Franzen egy teljes történetszálat szentelt a jelenségnek Szabadság című regényében, és persze Hollywood sem akart nagyon lemaradni, elvégre egyszerre lehet szexinek és bátornak is mutatkozni, már amennyiben az bármiféle bátorságot is feltételez, hogy évekkel az események után középső ujjunkat hadba híva jól bemutatunk egy leszerepelt adminisztrációnak, jelen esetben a Bush–Cheney-féle brancsnak. Lapul egy kis publicisztikai érdekesség is a Haverok fegyverben mélyén, szépen elmagyarázzák nekünk, hogy is volt lehetséges két nyeretlen kétévesnek állami fegyverbeszállítóként a körön kívülről is meggazdagodni Bushék alatt. Nem több ez egy bekezdésnyi újságcikkanyagnál, ehhez jön még egy kis igaztörténet-szag, ami nem is rossz, különösen a Másnaposok rendezőjétől. Kár, hogy a végén (valójában már a közepén) a másnapos beidegződések és a Scorsesetől elirigyelt stílus, illetve annak műkedvelő másolata győzedelmeskedik. Pedig ugyanezzel az emberanyaggal – különösen a teljes testsúlyával mesterien egyensúlyozó Jonah Hill-lel – és kevesebb menőzéssel valami sokkal erősebb is kijöhetett volna a dologból: a figurák és a helyszínek – egy bagdadi és egy albán kiruccanás – mindenesetre meglettek volna hozzá. Így viszont legfeljebb néhány vidám jelenettel és azzal a tanulsággal szolgál a film, hogy ideje felvenni a fegyverkereskedelmet (legalább B szakként) az egyetemi oktatásba.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.