Film

Hívás

Film

Egyszer minden hollywoodi üdvöske életében eljön a pillanat, amikor nem egy Bond-lány és nem a Macskanő szerepében kell ugrálnia, hanem inkább a szürke, középkorú egyenruhás bőrébe bújik, hogy nálánál ártatlanabb, szőkébb és fiatalabb tinédzserlányokat mentsen. Így járt Halle Berry is, szerencséjére.

Brad Anderson jelen filmje a 911-es segélyhívó számot kezelők bázisára vezeti nézőjét, ahol nyilvánvalóan nem telefonos kisasszonyok ülnek, lévén bármikor megtörténhet, hogy egy elrabolt tini zokog segítségért a vonal másik végén. És meg is történik. Természetesen Halle Berryhez kapcsolják, neki ráadásul már nem is először van dolga az aktuális emberrablóval. A gyorsan pörgő eseményeket telefonon követhetjük nyomon, ami már csak azért is jó, mert a töredékes információcsöpögtetés ezen módja határozottan alkalmas arra, hogy valóban feszült légkört teremtsen. Az ügyesen kijátszott "akár veled is megtörténhet" szüzsé hatásosan működik, jó a vágás, feszes a tempó, azon persze nem nagyon lepődünk meg, hogy a főszereplő a nyomozókat kihagyva maga indul a lány megmentésére. Így a végkifejlet ugyan sablonosra fordul, de a Fűrészt idéző képi világ és a kissé Almodóvar A bőr, amelyben élekjét eszünkbe juttató szürreális téboly menti a helyzetet. A csattanó nem egészen úgy csattan, ahogy jólesne, de azért izgultunk egy nagyot, úgyhogy végül örülünk, hogy vége van. Járulékos haszonként pedig megtanulhattuk, hogy is próbáljunk menekülni, ha bezárnak minket egy csomagtartóba. S ne legyünk paranoiásak, a GPS-szel bemérhető telefon hasznos holmi...

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”