tévésmaci

Hova lett a medve?

  • tévésmaci
  • 2012. augusztus 12.

Film

Azzal éppen ki van segítve, ha azt mondjuk, hogy a magyar filmforgalmazás mostohán kezelte. Ja, mi is ki vagyunk, de így volt; bár nem tudom, hogy a Marty, amiért 1956-ban a legjobb színész Oscar-díját kapta, anno eljutott-e a pesti mozikba (valamikor épp befuthatott, hisz állítólag 59-ben a Szovjetunióban is bemutatták), de egy kisebb összeggel azért fogadnék ellene.

Nekem A konvojban tűnt fel, nagy király volt, Mocsok Lyle, a megyei seriff valahonnan Arizonából vagy Új-Mexikóból, aki nem felejt; ez csak az akkoriban megszokott kétéves késéssel érkezett el hozzánk, 79-ben. Aztán Terence Hill oldalán tűnt fel a rémesSzuperzsaruban, de az igazi filmjei csak aztán jöttek. A Marty előtt egy évvel készült Johnny Guitart például azért szedte elő a Filmmúzeum a nyolcvanas évek közepén-második felében, mert a 83-ban bemutatott (egyébként 80-as) Villanás a víz felettnek olyan jó volt a kritikai visszhangja, hogy érdekes lett, ki is az a Nicholas Ray, játszották tőle a Haragban a világgalt is akkor, de azzal elkanyarodnánk a halottól. Szóval Ernest Borgnine mindig nagy késéssel érkezett: másik (az egyik a Konvoj), Sam Peckinpah-val forgatott filmje, A vad banda 1969-ben készült, és 1986-ban mutatták be Magyarországon. A piszkos tizenkettőugyanennyit várt (1967/1984); persze egy komcsi ország újszülöttjének a régi viccek is újak, de tudunk olyat is mondani, amiről már messzire szaglott, hogy lejárt szavatossági idővel fut be: az 1972-es Poszeidon-katasztrófáról csak 1986-ban szereztünk tudomást. Szóval nálunk a nyolcvanas évek volt az ő nagy korszaka: összetéveszthetetlen jellemszínész, Amerika-képünk egyik mozdíthatatlan csücske; két fölső-középső foga közt Gumikacsa megfordult a kamionjával. Utána már mi is csak legendaként tekintettünk rá - úgy is jó volt nézni. "Újabban gyakran hívnak ikonnak" - mondta öt éve a Narancsnak. Viszlát, öreg, megyünk tévézni.

Pénteken (13-án) a Duna 22.35-kor levetíti az elmúlt húsz év magyar filmkészítésének egyik eszmei és gyakorlati alapvetését, Fehér György Szürkület című filmjét. Mondhatnánk, hogy a Szürkülettől (valójában a Kárhozattól) A torinói lóig feszül az a horizont, amit a magyar film a Stalker (1979) utáni filmvilágból belátott. A magam részéről már tíz óta a Cinemaxon nézem a Fekete tükör című, horrorba hajló brit tévésorozat első részét, mert a brit sorozatokat szerfelett csipázom. Ebben meg játszik a kedvencem is, Jodie Whittaker.

Szombaton Fernandellel ebédelünk a ViaSat3-on: Don Camillo és a tiszteletre méltó Peppone 1955-ből szalajtott társaságában. Ha jól látom, a műnek volt egy előzménye, az 1952-es Don Camillo kis világa, meg egy utózmánya, a Don Camillo Monsignore... de nem túlságosan. Pepponét mindegyikben Gino Cervi adta - a hét Cervi fivér (azok olyanok Puccinitől, mint a Marx testvérek, különösen Charlie). Délután négykor jön a Dunára a gonosz törpe - szerencsére nem aTrónok harcából, hanem Jean Cocteau Örök visszatéréséből (1943) -, hogy jól alákeverjen Jean Marais és Madeleine Sologne szerelmének. Ezen csak egy újabb kortárs brit tévésorozat segíthet: este Sherlock az m1-en - erről beljebb bővebben is harangozunk.

Vasárnap semmi, hacsak valaki nem akarja tizedszer megnézni az Erik, a vikinget. Az RTL klub adja fél öt után.

Hétfőn este jön a Dunára a már adresszált (és itt is nagyra tartott) Fehér György munkásságának másik mozifilmje, a Szenvedély, 1997-ből. Nos, e mű bizonyítandó, hogy távolról sem véletlenül csente el Bergman címét (nélküle ugye nincs tévéhét), újrameséli A postás mindig kétszer csenget történetét, bár ettől még lehetne jó film is. Nyilván szentségtörés, de nem az, inkább rossz.

Kedden múlt heti felszólításunkra a Duna hozza este fél tíz utáni kezdéssel a Tűz van, babám!-at.

Szerdán, hogy ne maradjunk igazi Bergman nélkül, az m2-n Csend lesz, tíztől. S lesz ám igazi Sherlock is: Holmes és a primadonna Christopher Lee-vel, fél hat után a film+-on.

Csütörtökön Volt egyszer egy vadnyugat a Cinemaxon este kilenckor. Lőjenek ki önök is egy tévét!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.