A szerb, a bosnyák, az albán és a meleg utazik egy autóban. Ez nem vicc, hanem Srdan Dragojevic filmje, amely műalkotás komoly dolgokat kíván firtatni: melegjogokat, toleranciát és (a balkáni) összefogást. Ráadásul mindezt könnyeden és humorosan, de inkább csak közhelyesen és didaktikusan sikerül, hisz' nem filmet, hanem röpiratot akart készíteni, társadalmi felelősségvállalás tárgyában.
Éppen oka volt rá, hiszen 2001-ben az első melegfelvonulás résztvevőit szélsőségesek összeverték Belgrádban, 2010-ben már volt rendőri védelem, tavaly viszont felvonulás sem: lefújták, mert veszélyes.
A mű Kusturica-féle mélybalkáni hangulatban próbálja tisztára mosni a múlt jelenbe nyúló foltjait, mérsékelt sikerrel. Nem elég ugyanis, hogy az első melegfelvonulást rendező aktivistákat kell megvédeni, de nem másoknak, mint a délszláv háború macsó veteránjainak és nyugdíjas maffiózóknak. Amihez kell egy sebesült bulldog és egy karakán menyasszony, aki nem hajlandó addig férjhez menni homofób vőlegényéhez, amíg az védelmet nem biztosít a megsértett meleg esküvőszervezőnek, a mondott bulldogot megmentő állatorvos párjának. Helyben azonban nem akad segítőtárs, tehát sereget kell toborozni egy rózsaszín kisautóval - csupa egymást szapuló exjugoszláv verőlegényből. Így meglesz a hőn vágyott, ám tökéletesen abszurd összefogás, és a verekedésbe, sőt halálesetbe torkolló "keserédes" befejezés. A tanulság pedig: a melegek cukik és szerethetők, a nyugdíjas maffiózók is azok, tehát szeressük egymást, kedves szerbek, albánok, bosnyákok és mindenki kerek e világon.
Forgalmazza a Mozinet
