Film

Hurrá, zuhanunk!

Robert Zemeckis: Kényszerleszállás

  • - köves -
  • 2013. február 1.

Film

Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt - ez épp oly alapigazsága az életnek, mint az, hogy alkoholistát alakítani filmvásznon szép és nemes cselekedet, melynek már rég külön kategóriát kellett volna szentelni az Oscaron. Ray Milland a Férfiszenvedélyben szemezett üveges tekintettel az üveggel, meg is kapta érte a díjat, miként megkapta azt a Las Vegasban végállomásozó Nicolas Cage is. Ám míg ők szimpla piásokat alakítottak csupán, Denzel Washington repülőgép-vezetés közben vedel, ami mégiscsak egy külön kategória.


 

Robert Zemeckis filmje egy, az átlagnál merészebb reggeli ébredéssel indít, amennyiben merésznek számít, ha echte hollywoodi filmben valaki (nem Denzel) bugyi nélkül kel. Persze jelzésértéke (is) van a mellékszerepben meztelen stewardessnek, aki hősünkkel, a főszerepben kokainozó pilótával ébred; itt bizony meg lesznek mutatva és néven lesznek nevezve a dolgok, legyenek azok intim részek vagy széteső repülőgép-alkatrészek. Kisvártatva jönnek is az utóbbiak: úgy esik szét a hatás alatt álló pilóta alatt az utasokkal teli repülő, hogy azt öröm nézni. A vérben a kokain, a gépen a légörvény dolgozik, a gép a zuhanás mellett dönt, de a poros orrú pilótának akad egy jobb ötlete – és ez az ötlet a zuhanós filmek történetének egyik legemlékezetesebb zuhanását eredményezi.

A gép földet ér, de a filmnek még sokáig nincs vége. Azért még nem jár díj, ha csak csodálkozunk a kokainistán, de azért már jár, ha elgondolkodunk az okain is tán - és az elkövetkező órákban elgondolkodunk. És ezt olyan mélyen tesszük, oly nagyon megértjük, amit meg kell, hogy a végén már-már túlkapásnak tűnik a kezdeti meztelenkedés meg a bravúros zuhanás, mert mi Denzel kezét szeretnénk fogni a kijózanodás felé vezető úton. Azon a rögös és számos buktatóval teli úton, melyen saját démonjai mellett még John Goodman is hátráltatja hősünket: a pilóta házipatikusát alakító nagy testű színész mintha csak egy másik filmből lépett volna elő: egy rossz magaviseletű, felelőtlen, végig zuhanós-meztelenkedős, az alagúttal igen, de a fénnyel mit sem törődő, az Oscar-díjakat pimaszul semmibe vevő darabból. Ám még ő sem képes visszatéríteni a filmet a rossz és helyes útra. Pedig milyen üdvözítően kilátástalanul indult minden.

A UIP-Duna Film bemutatója


Neked ajánljuk