Film

Radioaktív faék

Ideglelés Csernobilban

  • Békés Bálint
  • 2012. július 10.

Film

Eli Roth 2005-ös Motel című művében Pozsony peremkerületét jelölte ki az óvilágban túrázó huszonéves hősei végállomásául. A forró kelet-európai lányokra áhítozó ifjak brutális mészárlástörténetében nem is a passzióból kivájt szemek látványa volt igazán meghökkentő, hanem a primitív Kelet-Európa-kép. Szlovákia olyan hely, ahol gyerekkoldusbandák támadják meg az óvatlan nyugati turistát, aki végül a szadista tótok hullagyárában végzi. Hogy lehet Eli Rothnál is lejjebb adni, arról a legújabb utazós horror, az Ideglelés Csernobilban tesz tanúságot.


 

A Paranormal Activityvel betörő Oren Peli ezúttal írói-produceri minőségében kalauzol - a Motel Pozsonyához hasonlatos - Kijevbe, majd a vonzó Csernobilba. Paul és haverjai, miután épp csak megússzák egy radioaktív barna maci támadását, bennragadnak a romvárosban. Jurij, az érdes modorú idegenvezető eltűnése és az egyik haver sebesülése után hogy, hogy nem, kezdetét veszi az életben maradásért folyó vesszőfutás. Innen kábé ki is találhatnánk a folytatást, ám a Peli-brigád gyakorlatilag azt spórolja ki a filmjéből, amit csak nem szégyell. Mindenekelőtt a figuraépítést, a gondos információadagolást és bárminemű következetességet. Az események számba vehető tét híján maradnak, így aztán minden jelenet ugyanarra a félpercenként érkező, faék egyszerűségű sokkeffektre épül. A helybeliekhez hasonlóan fájdalmasan sztereotip hőseink legfőbb jellemzője, hogy egytől egyig kőhülyék. Feltehetően ez az a bűn, amiért esélyük sincs Csernobillal és "lakóival" szemben. Nos, nekünk sincs.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.