Film

Radioaktív faék

Ideglelés Csernobilban

  • Békés Bálint
  • 2012. július 10.

Film

Eli Roth 2005-ös Motel című művében Pozsony peremkerületét jelölte ki az óvilágban túrázó huszonéves hősei végállomásául. A forró kelet-európai lányokra áhítozó ifjak brutális mészárlástörténetében nem is a passzióból kivájt szemek látványa volt igazán meghökkentő, hanem a primitív Kelet-Európa-kép. Szlovákia olyan hely, ahol gyerekkoldusbandák támadják meg az óvatlan nyugati turistát, aki végül a szadista tótok hullagyárában végzi. Hogy lehet Eli Rothnál is lejjebb adni, arról a legújabb utazós horror, az Ideglelés Csernobilban tesz tanúságot.


 

A Paranormal Activityvel betörő Oren Peli ezúttal írói-produceri minőségében kalauzol - a Motel Pozsonyához hasonlatos - Kijevbe, majd a vonzó Csernobilba. Paul és haverjai, miután épp csak megússzák egy radioaktív barna maci támadását, bennragadnak a romvárosban. Jurij, az érdes modorú idegenvezető eltűnése és az egyik haver sebesülése után hogy, hogy nem, kezdetét veszi az életben maradásért folyó vesszőfutás. Innen kábé ki is találhatnánk a folytatást, ám a Peli-brigád gyakorlatilag azt spórolja ki a filmjéből, amit csak nem szégyell. Mindenekelőtt a figuraépítést, a gondos információadagolást és bárminemű következetességet. Az események számba vehető tét híján maradnak, így aztán minden jelenet ugyanarra a félpercenként érkező, faék egyszerűségű sokkeffektre épül. A helybeliekhez hasonlóan fájdalmasan sztereotip hőseink legfőbb jellemzője, hogy egytől egyig kőhülyék. Feltehetően ez az a bűn, amiért esélyük sincs Csernobillal és "lakóival" szemben. Nos, nekünk sincs.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.