Film

Radioaktív faék

Ideglelés Csernobilban

  • Békés Bálint
  • 2012. július 10.

Film

Eli Roth 2005-ös Motel című művében Pozsony peremkerületét jelölte ki az óvilágban túrázó huszonéves hősei végállomásául. A forró kelet-európai lányokra áhítozó ifjak brutális mészárlástörténetében nem is a passzióból kivájt szemek látványa volt igazán meghökkentő, hanem a primitív Kelet-Európa-kép. Szlovákia olyan hely, ahol gyerekkoldusbandák támadják meg az óvatlan nyugati turistát, aki végül a szadista tótok hullagyárában végzi. Hogy lehet Eli Rothnál is lejjebb adni, arról a legújabb utazós horror, az Ideglelés Csernobilban tesz tanúságot.


 

A Paranormal Activityvel betörő Oren Peli ezúttal írói-produceri minőségében kalauzol - a Motel Pozsonyához hasonlatos - Kijevbe, majd a vonzó Csernobilba. Paul és haverjai, miután épp csak megússzák egy radioaktív barna maci támadását, bennragadnak a romvárosban. Jurij, az érdes modorú idegenvezető eltűnése és az egyik haver sebesülése után hogy, hogy nem, kezdetét veszi az életben maradásért folyó vesszőfutás. Innen kábé ki is találhatnánk a folytatást, ám a Peli-brigád gyakorlatilag azt spórolja ki a filmjéből, amit csak nem szégyell. Mindenekelőtt a figuraépítést, a gondos információadagolást és bárminemű következetességet. Az események számba vehető tét híján maradnak, így aztán minden jelenet ugyanarra a félpercenként érkező, faék egyszerűségű sokkeffektre épül. A helybeliekhez hasonlóan fájdalmasan sztereotip hőseink legfőbb jellemzője, hogy egytől egyig kőhülyék. Feltehetően ez az a bűn, amiért esélyük sincs Csernobillal és "lakóival" szemben. Nos, nekünk sincs.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.