„Az új rendszer nagyon bonyolult, túlbürokratizált, nehezen követhető a forgalmazóknak és a moziknak egyaránt – vélekedik a filmtörvény legfrissebb módosítása nyomán áprilisban életbe lépett változtatásokról Garancsi Ágnes, a Szuez Film vezetője. – A legnagyobb baj az, hogy a nézők nincsenek tisztában az újfajta jelzések értelmével, hisz nem volt egy olyan kampány, amiben tájékoztatták volna őket, márpedig ez az egész állítólag őértük van.”
A filmtörvény legfrissebb módosításának értelmében az eddigi 12-es, 16-os és 18-as korhatár mellett megjelent a 6-os is, valamint eltűnt a filmelőzetesek BA (besorolás alatt) jelzése, és helyette a trailereket is ellátják egy számmal – utóbbiak (szemben a véglegesen besorolt filmek folytonos karikáival) szaggatott karikában jelennek meg. (Ez a folytonos−szaggatott dolog később még fontos lesz!) Az előzetes besorolás bevezetésével megoldható, hogy a forgalmazók jóval a film bemutatója előtt is promotálhassák azt, miközben a nézőt is megfelelően tájékoztatják arról, hogy az adott film mely korosztálynak (nem) ajánlott.
Az elméletben társadalmilag hasznos, közérthető és nézőbarát szabályozással vannak gondok, nem is kevés: például a forgalmazóknak 30 nappal a bemutató előtt be kell adniuk a filmjüket a besorolóbizottságnak DVD-n, ami egyes alkotások, főként hollywoodi szuperprodukciók esetében duplán kivitelezhetetlen. „Ha az amerikai bemutatóval egy időben szeretnénk mi is bemutatni a filmet (ami a kalózkodás miatt egyre fontosabb), akkor nem lehet egy hónappal előbb beadni az NMHH-hoz, hisz mi is csak pár nappal a világpremier előtt kapjuk meg – mondja Farkas Sándor, a Fórum Hungary vezérigazgatója –, ezek a forgalmazók védelmi okokból nem adják ki semmilyen hordozón a filmeket, csak moziban megtekinthető példányokat tudnak biztosítani.” A hazai filmforgalmazást lényegében ellehetetlenítő előírást a szakma érveinek hatására végül úgy módosították, hogy amennyiben a forgalmazó rendelkezik a megfelelő igazolásokkal a stúdiótól, a hatóság hajlandó eltekinteni a 30 napos határidőtől, és még a moziba is elmegy megnézni a besorolandó művet.
Idén a besorolóbizottság összetétele is megváltozott: az eddigi 7 helyett 28 tagúra bővült bizottság közreműködőit olyan társadalmi szervezetek delegálják, akikkel a médiahatóság megállapodást kötött. Ha egy felkért tag nem tud elmenni a korhatár-besorolással bolondított filmnézésre, a hivatal helyettesítheti a saját emberével. Az NMHH által kiválasztott szervezetek delegáltjain és saját dolgozóin kívül a Magyar Filmforgalmazók Egyesületének titkára van jelen a döntőbizottsági üléseken. Ennek fényében nem túl meglepő, hogy sokak szerint a döntések sokkal szigorúbbá váltak, és az utóbbi időben olyan filmek is 16-os karikát kaptak, amiket korábban simán engedtek volna 12-essel futni.
Beavatottaknak
A törvénymódosítás az írott sajtóban megjelenő filmajánlókkal és filmkritikákkal is foglalkozik: ezekben csak akkor követeli meg a korhatár feltüntetését, ha bennük van, hogy egyébként a film adott időponttól megtekinthető a mozikban vagy megvásárolható DVD-n, illetve ezeket az infókat is tartalmazhatja, amennyiben a bemutató időpontja 60 napon túl lesz. Ami azt jelenti, hogy az újságíróknak mostantól fokozatosan kell figyelniük arra, hogy melyik fim milyen előzetes besorolást kapott, azt mikor és hogyan változtatták véglegesre, illetve, hogy az ajánlott műveknek pontosan mikor van a bemutatója. A kissé macerás informálódást és cserélgetést az sem teszi egyszerűbbé, hogy jelenleg az NMHH honlapján található adatbázis úgy el van dugva, hogy a beavatottak szűk körén kívül ember nem találja meg – ez Taba Miklós, a nemrég az NMHH-ba beolvasztott Filmiroda vezetője szerint nem feltétlenül baj, hisz elsősorban a forgalmazóknak kell tájékozódniuk a korhatárokról, és ők már megszokták az oldalt. Hozzáteszi, hogy már formálódik az új, átláthatóbb honlap, ahol tájékoztató információkat is szeretnének közzétenni a mozizó közönség részére. További örömhír, hogy a besorolás feltüntetésének kötelezettsége csak a 2004-es filmtörvény óta bemutatott alkotásokra vonatkozik, valamint, hogy a fesztiválokon vetített filmeket nem kell előzetesen besoroltatni.
A kiszabható büntetésekkel kapcsolatban Taba elmondta, hogy tízezer és hárommillió forint közt állapíthat meg a hatóság pénzbírságot – a retorzió nagysága több dolog együttes hatásától függ, például, hogy mekkora nézettségre számíthat a film, hogy milyen életkorú közönségre vonatkozik a nem feltüntetett karika, hogy országos médiában hirdetnek-e, illetve, hogy ismétlődő-e a jogsértés. Az eljárás végén kiszabott közigazgatási bírság mellett van lehetőség arra, hogy a hatóság maga gondoskodjon az elmaradt korhatár-besorolás feltüntetéséről, például felmatricázza egy film plakátjait. „Szerintem nem fogunk a bírságokig egyhamar eljutni, mert mindez egy olyan szakmai kört érint, melyet megfelelően tájékoztattunk a változásokról, ráadásul első körben – a fokozatosságra tekintettel – enyhébb szankciókat alkalmazunk, azaz biztosan felhívjuk az érintett figyelmét arra, hogy pótolja a mulasztását” – mondja a Filmiroda vezetője.
„Beleszólásunk nem volt”
A korhatár-besorolás kiemelt célja a kiskorúak védelme, valamint az, hogy a nemzetközi példákat is figyelembe vevő életszerű gyakorlatot alakítson ki – hangsúlyozza Taba Miklós. Az új szabályozás megfelelő emberi és anyagi keretet biztosít az NMHH-nak az ellenőrzésre: az országos akciókat egy főellenőr irányítja, a hatóság regionális irodáinak munkatársai pedig szükség esetén szintén ellenőrizhetnek: beülhetnek a moziba előzeteseket nézni, az utcán plakátokat, a boltokban DVD-ket ellenőrizhetnek, valamint televíziós és rádiós monitoringot is végeznek. Hogy mindez mennyibe kerül, azt nem tudni, ugyanis „a működési költségben nincs különválasztva az ellenőrzés”.
Míg Taba úgy látja, hogy folyamatos szakmai egyeztetések útján, a forgalmazók javaslatait beépítve alkották meg az új szabályozást, addig Garancsi Ágnes szerint bár voltak előzetes egyeztetések, az egyetértés a Filmiroda és a forgalmazók között kimerült abban, hogy ha a BA jelzés megszűnik, azt felválthatja egy előzetes korhatárjelzés, és így jóval a bemutató előtt is lehet hirdetni. „Amikor a kész tervezet kijött, és abban már láthatóak voltak a praktikus részletek, abba már semmi beleszólásunk nem volt, és nem hinném, hogy bármelyik forgalmazó egyetért azzal, ami abban szerepel.” A Szuez Film és a Fórum Hungary vezetői szerint a legnagyobb nehézség számukra az, hogy amint meglett egy film végleges besorolása, mindenhol (plakátokon, újsághirdetésekben, mozis előzetesekben stb.) nagyon gyorsan le kell cserélniük az előzetes jelzéseket a véglegesre, ami több százezer forintos pluszköltséget és rengeteg pluszmunkát jelent mind a forgalmazóknak, mind a moziknak. Ráadásul a szaggatott jelzést akkor is le kell cserélni folytonosra, ha az előzetes és a végleges besorolás száma megegyezik – lényegtelen, hogy a nézők a dolgok jelenlegi állása szerint mit sem sejtenek a színek, számok, szaggatott és folytonos karikák kizárólag őértük készült rendszeréről.
