Film

Jackie

  • 2017. március 9.

Film

Az igyekvő profizmussal kivitelezett film az egykori first ladyt állítja bár a középpontba, mégis az 1963-ban meggyilkolt Kennedy elnököt exhumálja és temeti újra: nyáltengerbe.

A gyilkosságot, az országot ért traumát s magát a Kennedy családot eleddig azzal az igénnyel jelenítették meg mozgóképen (dokumentumfilm, politikai thriller és epikus filmsorozat egyaránt készült), hogy valamit, ha megértetni nem is tud, de legalább körbejárjon, konstatáljon, megfigyelés, elemzés tárgyává tegyen. Jelen alkotás nem bíbelődik talányok bogozgatásával, összefüggések megvilágításával. A tények mellé költött szcenárió kizárólag Jacqueline Kennedy idealizált alakjára: fájdalmára, gyászára koncentrál, s az özvegy határozott kiállásának köszönhetően megszervezett temetésre, amely a tömegek s az egész világ számára átélhetővé tette férje nagyszerűségét s az országot halálával ért veszteséget.

A film Kennedyje gáncstalan hős és lovag (elnökségének idejét konkrétan is Camelothoz hasonlítja felesége – ahol nyilván JFK volt Arthur király), akinek apró emberi hibáira is csak célozgatni illik. De az Oscar-kompatibilis alakítást nyújtó Natalie Portman sem a valóságos Kennedynét alakítja, hanem egy fenséges, a Nemzet Életerejét megjelenítő ikont, akit egyszerűen Amerika Anyjának neveznek a filmben. Amit épp e miatt a szentimentális hatásvadászat miatt nem lehet komolyan venni. Pedig Kennedy emberi esendőségeivel együtt volt nagy elnök, s felesége azzal együtt viselte bátran a gyászt s járult hozzá férje emlékének megőrzéséhez, hogy nem volt szent.

A Mozinet bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.